A tiszalöki erőmű védelmében

Jégtörő a Tiszán
Jégtörő a Tiszán - © Fotó: Racskó Tibor
Nyíregyháza – A jeges árvizek rendkívül veszélyesek, ugyanakkor szerencsére ritkák is. Az elmúlt télen – hosszú idő után – ismét kialakultak jeges árvizek, ennek apropóján a védekezési szezon végén Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője összefoglalta a történteket.

Flotta születik

– Az 1956-os dunai jeges árvíz különleges volt a hazai árvizek között; magassága és vízhozama is minden korábbi jeges árvízét meghaladta, s utána jelentős fejlesztések indultak meg a vízügyi ágazatban. Döntés született arról, hogy a jégrombolás hatékonyságának növelése érdekében jégtörő hajókat kell alkalmazni, a flottát 1959–1988 között hozták létre.

– Összesen 32 különböző méretű és technikai felszereltségű hajó épült, ma 23 van szolgálatban, ebből 13 a Tiszán – adott történelmi visszatekintést a szóvivő.

– A 2017-es tapasztalatok szerint a jégveszély elleni védekezés a jégmentes árvizek elleni védekezéstől eltérő beavatkozásokat, felszereltséget és szakmai felkészültséget követel meg. Széles körű és sokrétű szakmai tudást kíván, hiszen a hidraulika, hidrológia, hidrometeorológia tudományágak ismerete mellett robbantási és hajózási szakértőket követel, így a mérnökök, technikusok, vízügyi szakemberek mellett nagy feladat hárult a robbantómesterekre, hajóskapitányokra.

Nemzetközi jelentőség

– A jeges árvizek kialakulása hazánkban elsősorban folyóink jégjárásával függ össze. A megelőzés és a jég biztonságos levezetése elsősorban folyószabályozással, mederrendezéssel érhető el. A jégkár elleni küzdelem főbb módszerei a jégtörő hajók jégrombolása és szükség esetén a robbantás. Nagyobb folyóinkon a jégtörő hajók bevetése bizonyult a legeredményesebbnek. A vízügyi ágazat jégtörőhajó-parkja nemzetközi viszonylatban is jelentős, ezt bebizonyította most is, amikor a Tiszán kívül a szerb Duna-szakaszon is szükségessé vált bevetése, és küldetéseit sikerrel teljesítette.

KM


Robbantás és Jégvirágok

– A Jégvirág I. és Jégvirág X. jégtörő hajók feladata a Tiszadob–Tiszalök közötti folyószakaszon folyosónyitás, a jégelvezető folyosó fenntartása és a tiszalöki vízlépcső alvízi oldalán jégmentes szakasz kialakítása volt.
– Ha nem készítették volna elő a jégmentes szakaszt, illetve a levezetéshez szükséges folyosót, a jég feltorlódhatott volna a vízlépcsőnél és jelentős károkat okozhatott volna, továbbá ha a vízlépcső egy kilométeres környezetében állt volna össze a jég, a robbantási feladatokat nem lehetett volna elvégezni az erőmű biztonsága érdekében – tekintett vissza a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei eseményekre Siklós Gabriella.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés