A tizenharmadik havi nyugdíjról

Debrecen – Kérdezzen a nyugdíjazásról! — biztattuk felhívásunkban olvasóinkat. Azt kértük, hogy aki nyilvánosan szeretne választ kapni az őt foglalkoztató kérdésre, írja meg névvel, címmel röviden problémáját, amit a válaszadás céljával a megyei nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz továbbítunk, majd a lapban rendszeresen megjelenő rovatban közlünk.

A kérdésekre ezúttal is Kiss Krisztina, a Hajdú-Bihar Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság ügyfélszolgálati osztályvezetője adott választ.

Nagy Lászlóné, Debrecen: Miért csak 50 százalékos özvegyi részt utalnak? A férjem 100 százalékosan befizette a járulékokat, míg élt. Ezzel a 100 százalékos özvegyi rész megilletné az özvegyet – akiből csak egy van.

Kiss Krisztina: Az özvegyi nyugdíj megállapításának szabályait és a mértékét a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi törvény szabályozza. Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj 55 (2007. január 1-jétől 60) százaléka annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Özvegyi nyugdíjra jogosult több személy is lehet, ebben az esetben egyenlő arányban meg kell osztani a jogosultak között.

Horgász István, Csökmő: Miért nem kap öregségi nyugdíjat, aki 67 százalékban rokkant? Ha valaki 67 százalékos rokkant, hová számítják be azokat az éveket, amiket rokkantságban töltött? Van-e kötelezettsége a nyugdíjfolyósító igazgatóságnak azzal a járadékossal szemben, aki véglegesítve van 50 vagy 67 százalékban? Ha már betöltötte a 60. évet, kaphat-e más ellátást, vagy azt neki kell kérelmezni? Aki átmeneti járadékot kap, annak miért nem jár 13. havi nyugdíj? Ha valaki 50 százalékos és véglegesített, közben pedig dolgozott, hogyan veheti igénybe a munkanélküli segélyt? A feleségem 55 éves, rendszeres szociális járadékot kap. Mivel a járadéka nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj minimumát, a járadéka után kaphatok-e valamilyen nyugdíjkiegészítést?

Kiss K.: Aki rokkantsági nyugdíjban részesül, az öregségi korhatár betöltését követően nem válik öregségi nyugdíjra jogosulttá, tehát nem is kell kérvényeznie az újabb ellátás megállapítását. A rokkantsági nyugdíjas – a nyugdíj folyósításának ideje alatt – járulékot nem fizet, ezért újabb szolgálati időt nem szerez. De az előrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát, amennyiben ezek az ellátások már megszűntek. A rendszeres szociális járadékban részesülő, illetve az átmeneti járadékos a jogosultsági feltételek fennállása esetén – korhatár betöltése, szükséges szolgálati idő – jogosult lehet öregségi vagy előrehozott öregségi nyugdíjra.

Ezen ellátások megállapítását a járadékosnak új igény bejelentésével kell kezdeményeznie. Tizenharmadik havi nyugdíjra jogosult az, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint az esedékes folyósítás hónapjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásban – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – részesül. A rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék és a rokkantsági járadék nem nyugellátás. Munkanélküli ellátás tárgyában a Munkaügyi Központ kirendeltségénél kaphat felvilágosítást. A nyugellátás összegét nem befolyásolja a házastársnak, élettársnak folyósított ellátás összege.

Az 1987-ig nyugdíjba vonultaknak január elsejétől emelik a járandóságát.

Kovács Mátyásné, Debrecen: Rokkant nyugdíjas vagyok, 29 év 6 hónap munkaviszonyom van. 1993 óta állandó özvegyi nyugdíjban részesülök. De mivel rokkant nyugdíjas vagyok, nem jár az özvegyinyugdíj-emelés. Miért van ez a megkülönböztetés, fog-e valaha járni?

Kiss Krisztina: Az állandó özvegyi nyugdíj mértéke 2004. november 1-jétől emelkedett. A saját jogú nyugellátásban részesülő özvegy esetében 25 százalékról 30-ra. Ekkor a saját jogú nyugellátásban nem részesülő özvegyek nyugdíját nem emelték – maradt 50 százalék. 2006. január 1-től az özvegyi nyugdíj mértéke a saját jogú nyugellátásban nem részesülőnek 55 (2007. január 1-től 60) százaléka annak az ellátásnak, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette volna. Az özvegyi nyugdíj jogosultsági feltételeit és a mértékét a törvény határozza meg. A nyugellátások évenkénti emelése vonatkozik az özvegyi nyugdíjra is.

Szűcs Imre, Debrecen: 1984-ben mentem nyugdíjba, 30 év 33 nap van igazolva. Rendezik-e azok nyugdíját, aki ebben az időszakban vonult nyugdíjba?

Kiss K.: A nyugdíjkorrekciós program tervezett lépéseiről a tájékoztatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az elmúlt évben eljuttatta valamennyi ellátásban részesülőnek. Az 1987-ig nyugdíjba vonultak korrekciós nyugdíjemelésére 2007. január 1-től kerül sor, melyet nem szükséges külön kérvényezni.

Nagy Jánosné, Ebes: 67 százalékos rokkant nyugdíjas vagyok. Dolgozhatok-e a nyugdíjam megtartása mellett?

Kiss K.: A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. Nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken. Lényegesen kevesebbnek kell tekinteni a keresetet akkor, ha a keresetek közötti különbség legalább 20 százalék.








hirdetés