A vajdasági magyarok többsége nem ment el a szerb alkotmányról szóló népszavazásra

A vajdasági magyarok többsége nem ment el az új szerb alkotmányról szóló népszavazásra. A magyar többségű önkormányzatokban a részvételi arány messze a szerbiai átlag alatt volt, sőt, akadt olyan szavazóhely, ahol az új alkotmányt elutasító voksok voltak többségben.

Szabadkán a hétvégén a szavazók egyharmada ment el szavazni (pontosan 33,78 százalékuk), Zomborban 44,38, Topolyán pedig 31,93 százalékos volt a részvételi arány. A Tisza-menti községekben is hasonlóan alakult az eredmény: Törökkanizsán 49,65, Csókán 38, Adán 22,32, Magyarkanizsán 21,5, Zentán pedig csupán 16 százalékos volt a részvételi arány.

A szavazás érvényességéhez szükséges 50 százalékos részvételi arányt egyetlen magyarlakta többségben sem érték el, ennek ellenére az alkotmányt elfogadó szavazatok voltak többségben. Az óbecsei községben lévő Péterrévén jegyezték fel a legalacsonyabb részvételi arányt, ahol a szavazásra jogosult polgároknak mindössze a 11-15 százaléka jelent meg a szavazóhelyeken. Az óbecsei községben is az igen választ karikázta be a megjelentek többsége, egyetlen kivétellel: a 31-es számú szavazóhelyen az urnák elé járult 194 választópolgár közül 98 a nemet karikázta be.

A vajdasági magyarság távolmaradása, és a tény, hogy általában kisebb volt a részvétel a tartományban valószínűleg azzal magyarázható, hogy az alkotmánytervezet sem a kisebbségi jogokat, sem Vajdaság gazdasági helyzetét nem vette oly mértékben figyelembe, mint azt az itt élők szerették volna.








hirdetés