A vallásszabadság éve

Dr. Szent-Iványi Ilona az emlékév vándorkiállításának anyagával a megyeházán
Dr. Szent-Iványi Ilona az emlékév vándorkiállításának anyagával a megyeházán - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – A hit- és lelkiismereti szabadság törvénybe iktatásának 450. évfordulójára emlékeztek.


– Az 1568-as tordai országgyűlésen hozott törvény szabad vallásválasztást biztosított minden ember számára, ugyanekkor a világon először ismerték el az egyetlen erdélyi alapítású unitárius egyház jogát, valamint ettől kezdve minden gyülekezet szabadon választhatott magának prédikátort is – idézték fel a nyíregyházi emlékkonferencián.

Az unitáriusok emlékéve

– Az 1568-as vallásügyi törvény, amely hit- és vallásszabadságot adott az embereknek, máig felbecsülhetetlen érték. Óriási öröm és büszkeség számunkra, hogy mi, unitáriusok ilyen ajándékot tudtunk adni a magyarságnak, és az egész európai közösségnek – hangozott el a köszöntő beszédekben. Az unitáriusok ünnepségsorozata az idén januárban Tordán kezdődött, ahol az erdélyi és magyar püspökök együtt tartottak istentiszteletet, két hónappal később a Magyar Országgyűlés a vallásszabadság napjává nyilvánították január 13-át. Az unitáriusok a „csoda” évének tartják az ideit, hiszen – ahogyan fogalmaztak – erre a kis vallási közösségre az egész magyar nemzet felfigyelt; a héten a Magyar Nemzeti Bank egy tízezer forintos ezüst, és egy kétezer forintos színesfém érmét adott ki az évforduló tiszteletére – mutatták meg a mintadarabokat a rendezvényen.

A konferencián az egyház első, alapító püspökére emlékeztek, Dávid Ferencre, aki megfogalmazta az unitáriusok hitvallását, hogy a hit Isten ajándéka és a vallás Isten igéjéből származik.

– Azt valljuk, hogy vissza kell térni a tiszta Jézusi kereszténységhez, ilyen értelemben vagyunk mi radikálisok, mert visszatérünk a gyökerekhez és nem Jézus piedesztálra állítását, hanem sokkal inkább Jézus tanításának, a lelki tartalmának a megélését és követését szorgalmazzuk – mondta el lapunknak Bartha Mária Zsuzsánna, unitárius lelkész.

Közösségházat építenek

– Ez egy nagyon őszinte és szigorú vállalás, hiszen a lelkiismereti szabadság egyben a lelkiismereti felelősséget is jelenti. A vallásszabadságban benne rejlik az is, hogy bármikor csatlakozhatnak hozzánk, manapság sokan a 30-as, 40-es éveikben térnek be a közösségünkhöz, megkeresztelkednek, konfirmálnak azok is, akiknek az életéből valami oknál fogva kimaradt a vallás, s később eljutnak hozzánk, mert nekünk nincsenek kész válaszaink, hanem azon az úton kísérjük el embertársainkat alázattal és tisztelettel, amely segít megtalálni Istent, s a valóságot, – tette hozzá a Kocsordi Unitárius Egyházközség lelkésze.

Megtudtuk azt is, hogy az unitáriusok elsődleges missziója a közösségépítés. A kocsordi anyaegyházközségben hamarosan megépülhet egy közösségi ház, amely kiállítóközpontként, közösségi térként fog működni, hiszen a templomi szakrális tér mellett szükség van közös „élménypontokra”.

KO


Az alapító hagyatéka

Az erdélyi unitárius egyház alapítója és első püspöke Dávid Ferenc. A reformációt követően ő volt, aki elsőként unitárius szellemben prédikált a kolozsvári nagytemplomban. A tordai országgyűlésen, 1568-ban határozatot hoztak a vallási türelem és a lelkiismereti szabadság biztosítására, s nem engedték meg senkinek, hogy vallása miatt bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek. Nevéhez köthető az Erdélyi Unitárius Egyház megszervezése. Személyében az unitáriusok a tiszta jézusi kereszténység helyreállítója, a lelkiismereti szabadság és vallási türelem prófétája. Az unitárius reformáció mártírját és egyházalapítóját tisztelik.








hirdetés