A “vásári” szűrések helyett

Az állítás alátámasztására hozott példa a sok közül: míg az USA-ban a vérnyomás beállítása céljából – megfelelő szakmai ajánlás mellett – a beteg évente kétszer keresi fel az orvosát, addig hazánkban 12-szer.

Márpedig az egészségügy kapacitásai, lehetőségei szűkek, olyannyira, hogy a kérdésre, tudjuk-e biztosítani a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kezeléséhez szükséges hátteret, a válasz egyértelmű: gazdaságilag nem. Ami megfizethető, sőt, hosszú távon kifizetődő: a betegségek megelőzése. Ez viszont nagyobb részben társadalmi, s csak kisebb részben egészségügyi kérdés, fejtegette dr. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója a mai, Miskolcon tartott konferencia sajtótájékoztatóján.

– Hatékonysági és gazdaságossági szempontból sem tartható az egy önkormányzat – egy praxis, olyan szerkezet mellett, ahol a települések több mint a fele 1000 lélekszám alatti. Nem azt állítjuk, hogy be kell zárni a kórházak javát, hanem azt, hogy 60 kórházzal megfelelően biztosítani lehetne az aktív egészségügyi ellátást Magyarországon – jelentette ki a főigazgató. Hozzátéve: természetesen a többinek is volna – a jelenlegihez képest megváltozott – funkciója, megváltozott szerkezetben. Például ezek köré lehetne szervezni a kistérségi együttműködésben megvalósuló egészségügyi ellátást, amelyen belül a háziorvosoknak kitüntetett szerepük volna a népegészségügyi program megvalósításában.

A programon belül már folyamatban lévő, különböző kistérségekre, településekre kiterjedő szív- és érrendszeri állapotfelmérések és rizikómeghatározások alapvető célja, hogy az ottlakók szembesüljenek a lesújtó ténnyel: a változtatás társadalmi probléma, amihez civil összefogásra van szükség, s ebben az egészségügy segítséget nyújthat. Például az új szabályozás szerinti szűrésekkel, amelyekről dr. Vályi Péter, minisztériumi osztályvezető beszélt:

– Semmi szükség a ,,vásári” szűrésekre. Nincs értelme, hogy valaki, teszem azt, hetente megméresse a koleszterinszintjét, miközben elegendő ötévente. Csak elmegy rá a pénz, ahelyett hogy azt a rendszeres szűrésekre és az ellátásra fordítanánk.

Vagy kapál, vagy ideges

– Ideges embert én még nem láttam kapálni. Ha kapál, akkor nem ideges, ha ideges, akkor nem kapál – utalt a fizikai munka, a mozgás idegrendszerre, egészségre gyakorolt, kívánatos jótékony hatására dr. Balogh Sándor. – A munkanélküliség, a létbizonytalanság okozta stressz sem zárja ki a fizikai aktivitást. (Egyébként aki ma Magyarországon nem stresszes, az nem él.) Általánosságban elmondható: nem a diétán van a lényeg, hanem a mozgáson. Voltaképp bármennyit lehet enni, ha az ember lemozogja. Persze azért nem mindegy, hogy mit eszünk. De ha zöldségről, gyümölcsről beszélünk, nem kell különlegességekre gondolni: a burgonya, alma, sárgarépa, retek nagyonis megfelelő. Tény: a hazai, 40 fölötti emberek több mint a fele túlsúlyos. Pedig bizonyított: már tíz kiló fogyással, nap 30-60 perc fizikai aktivitással is jónéhány gyógyszer kiváltható.

Tudott róla?

Hazai adatok szerint az emberek, a születésüktől halálukig rájuk fordított egészségügyi költségek felét életük utolsó évében ,,használják fel”.

SzK








hirdetés