A vaskori lelőhelyek népszerűsítését célzó programsorozat kezdődik

Budapest – A Vaskor-Duna nemzetközi projekt keretében a hazai vaskori lelőhelyek megismertetését célzó programsorozat kezdődött csütörtökön Régészeti Tábor 2018 címmel – hangzott el a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) csütörtökön.

Jerem Erzsébet projektvezető elmondta, hogy a Vaskor-Duna-program – amelyben öt ország, Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia intézményei vesznek részt – a korai vaskor, tudományos elnevezése szerint Hallstatt-kor monumentális tájaival foglalkozik.

A projekt, amely az Európai Unió együttműködési programja keretében 2017. január 1-jén indult el, a régészeti kutatás mellett a helyszínek és emlékek bemutatását, az ismeretterjesztést, a régészeti területek turisztikai megismertetését célozza.

A program részeként szeptember 13. és október 6. között Magyarország ad otthont annak a régészeti tábornak, amely a tudományos előadások mellett a hazai korai vaskori lelőhelyek jobb megismerését célzó közönségbarát programokat kínál Budapesten, Süttőn, Sopronban, Százhalombattán, Keszthelyen és környékén.

A projektben résztvevő intézmények célja, hogy közelebb vigyék a szélesebb közönséghez, hogy mi történt 2700 évvel ezelőtt – mondta Jerem Erzsébet. Ennek jegyében egyebek mellett idén júliusban felavatták a Sopron-Várhely régészeti tanösvényt, illetve a napokban jelent meg több nyelven A vaskorról a gyerekeknek című kiadvány is, de készülőben van egy olyan okostelefon-alkalmazás is, amely a korai vaskori lelőhelyeket mutatja be közérthető módon.

Az október elejéig tartó rendezvénysorozat közönségprogramjai között az érdeklődök megtekinthetik a süttői ásatást is. A Magyar Nemzeti Múzeumban pedig előadások, családi programok keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők Magyarország vaskorával – sorolta Czifra Szabolcs, a MNM munkatársa.

A szervezők a Kulturális Örökség Napjaihoz csatlakozva vaskori időutazásra invitálnak a Tátika-vár környékén, kalandozásra a göcseji múzeumban, ősi ösvényeket járhatnak be az érdeklődők Sopron-Várhelyen, emellett a soproni múzeum régészeti gyűjteményében, valamint Százhalombattán a Régészeti Parkban is vezetés várja a látogatókat. Emellett a Kutatók Éjszakájához is kapcsolódnak a Magyar Nemzeti Múzeum és az ELTE vaskori, régészeti ismeretekből táplálkozó programjai.

Jerem Erzsébet elmondta, hogy a Vaskor-Duna-projekt zárórendezvénye Sopronban lesz október 4-7. között, ahol az Archaeolingua Alapítvány rendezésében a monumentális régészeti tájak kutatásáról, felderítéséről, megőrzéséről és bemutatásáról tudományos tanácskozást tartanak. A konferencia keretében kerül sor a régészeti helyszínek bemutatásának turisztikai szempontjait tárgyaló kerekasztal-konferenciára is.

Czajlik Zoltán, az ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársa a korszakot bemutatva arról beszélt, hogy ebben az időben alakult ki a Duna-régió közös kulturális körének területén egy fejlett gazdálkodással, vas- és kerámiaművességgel rendelkező településhálózat. A tájra az erődített magaslati telepek és a nagy sírhalmokból álló temetők voltak jellemzőek.

A határokon átnyúló Vaskor-Duna-projekt célja, hogy fölkeltse a kulturális és turisztikai érdeklődést a mai napig a nagyközönség elől rejtőzködő mikrorégiók – Grossklein és Strettweg Ausztriában, Jalzabet és Kaptol Horvátországban, Postela és Dolejnske Toplice Szlovéniában, Süttő, Százhalombatta és Sopron Magyarországon – iránt – áll a leírásban.

A program magyar partnerei az Archaeolingua Alapítvány, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum. Külföldi projektpartner a bécsi, a grazi, a ljubljanai, a maribori egyetem, a zágrábi régészeti intézet, a szlovén kulturális örökségvédelmi intézet, a zágrábi régészeti múzeum.

– MTI –








hirdetés