Ab: nem alkotmányellenes a külföldön tartózkodók kizárása a levélszavazásból

Budapest – Az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán nyilvánosságra hozott döntése szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára a levélben szavazást. Az Ab szerint a támadott rendelkezés nem korlátozza a szavazáshoz való jogot.

Az Ab-hoz forduló magánszemély azt kifogásolta, hogy Magyarországtól több mint ezer kilométerre, az ottani külképviselettől több mint száz kilométerre tartózkodik, szavazatának leadásához szükséges többórás utazás több tízezer forintjába kerülne. Ehhez képest az a vele összehasonlítható helyzetben lévő, szintén Magyarországon kívül tartózkodó választópolgár, akinek nincs magyarországi lakcíme – mint például több százezer határon túl, kisebbségben élő magyar állampolgár -, az őt érintő terhek, nehézségek, költségek nélkül gyakorolhatja választójogát a levélben szavazás segítségével.

Mindez az indítványozó szerint sérti többek között a diszkrimináció tilalmát, a jogegyenlőség alkotmányos alapelvét.

Az indítványozó felvetette azt is, hogy az Ab mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség hivatalból történő megállapítását is vegye fontolóra, ha a támadott szabály megsemmisítése “önmagában nem biztosítaná a választójog alkotmányellenes megkülönböztetés nélküli érvényesülését”.

Az Ab indoklása szerint az állam köteles ugyan a szavazás jogát a külföldön tartózkodó választójogosultak számára is biztosítani, e kötelezettségének azonban többféleképpen is eleget tehet. A törvényhozó mérlegelési szabadságába tartozik, hogy a szavazást milyen helyszínen, időpontban és formában teszi lehetővé.

A kifogásolt szabályozás nem korlátozza a szavazati jogot, a szavazás napján külföldön tartózkodó magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár ugyanis szabadon dönthet, hogy külképviseleten vagy hazatérve, az állandó lakóhelye szerinti szavazókörben adja le voksát – érvelt a testület.

Az Ab kitért arra, hogy a vitatott szabályozás a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgároknak többletterhet okozhat azokkal szemben, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakóhellyel. Ám e megkülönböztetésnek a testület szerint van “objektív, az alaptörvényben rögzített szemponton nyugvó, tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka”. Ugyanis a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, tőlük elvárható, hogy szavazataikat személyesen, akár a külképviseleteken adják le.

Az Ab arra is felhívta a figyelmet, hogy a támadott rendelkezés megsemmisítése sem vezetett volna az indítványozó által szükségtelennek ítélt alapjogi korlátozás megszüntetéséhez. Az indítványozó által állított alapjogsérelem nem a támadott rendelkezésre, hanem az azzal összefüggő szabályozási hiányra vezethető vissza, ami annak következtében állt elő, hogy a törvényalkotó megszüntette a magyarországi lakóhellyel rendelkező külföldön tartózkodó választópolgárok levélszavazásának lehetőségét, és így már csupán az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők szavazhatnak levélben.

Az Ab kimondta: az alaptörvényből nem vezethető le olyan, az államot terhelő alkotmányos kötelezettség, amely szerint a jogalkotónak biztosítania kell a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezők számára is a levélszavazás lehetőségét.
Az Ab kitért arra is, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság egy jelen ügyhöz hasonló indokokon alapuló ügyben sem adott helyt a kérelemnek.

A határozat azt is tartalmazza, hogy a törvényalkotó megváltoztathatja döntését, és bevezethet olyan szabályozást, amely a szavazás napján külföldön tartózkodó valamennyi szavazópolgár számára az állandó lakóhelytől függetlenül biztosítja a levélben történő szavazás lehetőségét.

A többségi vélemény előadóbírája Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese volt, aki Lenkovics Barnabás elnök két nap múlva esedékes távozásától várhatóan ellátja az elnöki feladatokat.

A döntéshez a jelenleg 13 tagú testületből különvéleményt fűzött öt alkotmánybíró: Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter. A fennmaradó nyolc alkotmánybíróból hét párhuzamos véleményt fogalmazott meg, azaz a döntés érdemével egyetértett ugyan, de attól eltérő indoklást látott szükségesnek. Egyedül Lenkovics Barnabás elnök nem élt sem az érdemben eltérő különvélemény, sem az eltérő indoklású párhuzamos vélemény lehetőségével.

– MTI –








hirdetés