Ácsorgás Kálvin János genfi székénél

Akt.:
Ésik Sándor világjáró sorozatának 149. epizódja
Ésik Sándor világjáró sorozatának 149. epizódja - © Fotó: magánarchívum
Genf – A genfi templom fennállásának első félezer éve a reformációt megelőző időre esik.

Éljen bár az ember egy szatmári kis faluban vagy a közeli nagyvárosban, Debrecenben, legyen bármelyik hiten, nyilvánvaló bizonyságként tudja: a Hajdúság fővárosa egyúttal a kálvinista Róma.

Szép, lenyűgöző

A svájci város utcáin, a róla elnevezett tó partján sétálva, a nevezetességeket szemügyre véve kétség munkál bennem: és akkor Genf, a Szent Péter katedrális? Megnézem a reformátorok falát, megérkezek a templom elé. A lassan évezredes korú épületen egymástól száz évekre elváló művészeti stílusok tanúskodnak az idő múlásáról. Odabent a mi puritán templomfelfogásunktól megengedőbb színes ékítmények, figurák, arcok fogadnak. A templom fennállásának első félezer éve a reformációt megelőző időre esik. Így együtt szép, lenyűgöző.

A múzeumi épületben megpillantom Kálvin János székét. Dísztelen kövezeten, a meztelen fal előtt. Akárha most állt volna fel belőle Genf életének és vallásának megreformálója. Ez az enteriőr ébreszti fel bennem az érzést: a Nagytemplom Debrecenben nyikorgó padozatával, hűvös leheletével… számomra az a kálvinista Róma. Akkor is, ha most Kálvin János széke előtt ácsorgok.

Genf egyébiránt a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa. A város 182 ezres lakosságának 44 százaléka külföldi.

A második világháború befejezése után számos ENSZ-szervezet és nem kormányközi nemzetközi szervezet székhelye lett.

Genfben van évszázadok óta számos világhírű óragyár központja.

– KM –

Címkék: , ,







hirdetés