Áder: a klímavédelem hozzájárul a migrációs nyomás csökkentéséhez

Akt.:
Áder János köztársasági elnök (j) és Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora a Biztonsági kihívások a 21. században (Éghajlatváltozás - Migráció) című tudományos konferencián az egytemen, a Ludovika főépület Széchenyi dísztermében 2018. október 3-án. Az államfő a tanácskozáson előadást tartott.
Áder János köztársasági elnök (j) és Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora a Biztonsági kihívások a 21. században (Éghajlatváltozás - Migráció) című tudományos konferencián az egytemen, a Ludovika főépület Széchenyi dísztermében 2018. október 3-án. Az államfő a tanácskozáson előadást tartott. - © MTI Fotó: Balogh Zoltán
Budapest – Az erős klímavédelem hozzájárul a migrációs nyomás csökkentéséhez – jelentette ki Áder János köztársasági elnök szerdán Budapesten.


Az államfő a Biztonsági kihívások a 21. században (Éghajlatváltozás – Migráció) címmel rendezett tudományos konferencián előadásában kiemelte: ahol folyamatosan csökken a víz mennyisége, romlik a talaj minősége, emelkedik a tengervízszint, az urbanizáció miatt jelentősen növekszik a környezeti terhelés, megindulhat a népmozgás, migráció.

A másfél millió embere érkezése Európába csak a jéghegy csúcsa, és bizonyosan a klímaváltozás az egyik ok, amely erősíti a migrációs folyamatokat – vélekedett.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tanácskozáson Áder János hangsúlyozta: sok múlik a szomszédos országokon, illetve az első biztonságos országokon, ahova megérkeznek az emberek, ezért ezeknek az országoknak nemzetközi segítségre van szükségük.

Megjegyezte: az Európai Bizottság is kiemelt biztonsági kockázatnak tekinti a klímaváltozást. A köztársasági elnök az elmúlt évek változásai között említette, hogy jelentősen nőtt a világ népessége, az aszályos területeken ráadásul még nagyobb népességrobbanás tapasztalható. Emellett drámai mértékben gyorsult az urbanizáció üteme, és a vízhiánynak kitett nagyvárosok száma is nőtt – mutatott rá.

A klímaváltozás következményeiről szólva kifejtette: drámai áradások és aszályok várhatók, a mezőgazdasági területek csökkennek, ennek következtében konfliktusok alakulhatnak ki. A szíriai polgárháború egyik oka is a korábbi aszályos időszak volt – emlékeztetett.

– MTI –








hirdetés