Ahogy egy nábobhoz illik – felújítják a kótaji kúriát

Házasságkötésre is alkalmassá teszik a kúria nagytermét
Házasságkötésre is alkalmassá teszik a kúria nagytermét - © Fotó: Sipeki Péter
Kótaj  – Az EGT és a Norvég Alap támogatásával az előttünk álló egy esztendő végére korhű módon helyreállítják Kótaj egyik emblematikus műemlék épületét, az Ibrányi-Fráter Kúriát.

A beruházás összesen 86 millió forintból valósul meg, kaptunk tájékoztatást a különleges projekt nyitórendezvényén. A program menedzsere, Hockné Dobos Adrienn és a település polgármestere, Orosz Mihály elmondta, hogy a helyreállítás nem csupán az épület belső tereit érinti, ahová a korabeliekhez hasonló berendezési tárgyak kerülnek, de a környezetét is újjávarázsolják.

A csűr egy kicsit majd később

– Azóta készültünk erre, amióta a megyei önkormányzattól 1995-ben megvásároltuk az ingatlant – árulta el a település első embere.

– Ezt megelőzően ugyan hozzákezdtek egy felújításhoz, de sajnos a mennyezeti freskó helyreállítását se fejezték be. Mi most bevégezzük, amit 1993-ban elkezdtek, a nagytermet házasságkötésre is alkalmassá tesszük, minden helyiséget kifestünk, kívül kovácsoltvas kerítést emelünk az épület köré, s a parkosításon túl kialakítunk egy sétányt és egy parkolót is. Nagyon örültünk a támogatásnak, bár azt is el kell mondani, hogy egy műemlék helyreállításához ettől több pénzre lenne szükség.

kotaj

– Szerettünk volna például egy csűrt is megépíteni, amiben régen használatos mezőgazdasági eszközöket mutattunk volna be a közönségnek. Ám mivel a Norvég Alap új építésű létesítményeket nem támogat, ezt forrás hiányában saját erőből kell majd megvalósítanunk. Néhány eszközt és muzeális értékű tárgyat így is elhelyezünk majd az épület mögötti kertben – sorolta a terveket Orosz Mihály.

Arról viszont már Hockné Dobos Adrienn beszélt, hogy a pályázatukban az épített és természeti örökség helyreállításán kívül a tájgazdálkodás értékeinek bemutatására is nagy hangsúlyt fektettek.
– Célunk, hogy a gazdálkodás helyi, tapasztalt szereplői is bekapcsolódjanak a programba, s akik még őrzik a régi tudást, előadás formájában átadhassák azt a felnövekvő nemzedékeknek. Az élményszerű bemutatást az épületben elhelyezett interaktív eszközök is segítik majd.

Már csak azért is kár lett volna, ha az 1970-es években egy huszárezredes által lengyel mintára épített kúria gazdátlanul pusztul tovább, mert azt tartják: a nagy mesélő, Jókai Mór az egykori kótaji birtokos, Ibrányi Ferenc alakját is belegyúrta híres címszereplője, Kárpáthy János, a magyar nábob figurájába.

KM-MJ


Régen vegyszerraktárnak használták

– Mintegy 250 millióra lenne szükségünk ahhoz, hogy minden – a kúriához kapcsolódó – álmunk megvalósuljon – fogalmazott Kótaj polgármestere.

– Az épülethez valamikor egy csodálatos platános őspark is tartozott, s állt mögötte egy cselédház, amit a közelmúltban bontott le az akkori tulajdonos. Ez most nagyon hiányzik a kúria mellől. Az épület külsejét eddig saját erőből állítottuk helyre, de ez is, mint a tetőszerkezet állapota, hagy némi kívánnivalót maga után. A cserépkályháink – amelyeket valamikor a Jósa András Múzeum tett ide – bár szépek, nem illenek Jókai korához, a kúria fénykorához. Az úgynevezett „átkosban” vegyszerraktárként használták a létesítményt, ami meg is látszik, ugyanis néhol a vegyszer maradandóan átitatta a falakat. Az elmúlt 10 év alatt sokat javítottunk az épületen, több helyen a padlózatot is magunk újítottuk fel, de idő és sok pénz kell még ahhoz, hogy egykori szépségében pompázhasson – árulta el Orosz Mihály.








hirdetés