Akadálymentesítés: hiába van rámpa, ha magas az útpadka

Akt.:
Van, ahol nem tartják be a dőlésszögre, csúszásmentesítésre vonatkozó előírásokat
Van, ahol nem tartják be a dőlésszögre, csúszásmentesítésre vonatkozó előírásokat - © Illusztráció: Dreamstime
Nyíregyháza – Manapság, amikor az a legfőbb törekvés, hogy a fogyatékkal élők minél szélesebb körben hozzáférhessenek az infokommunikációs akadálymentesítéshez, pehelykönnyűnek tűnik a szándék a mérleg egyik serpenyőjében, ha a másikban mázsás teher az épületek akadálymentesítésének a hiánya – legalábbis így vélik a mozgáskorlátozottak.

A közintézmények akadálymentesítésére vonatkozó eredeti, első határidő 2010 volt, majd 2013-ig szólt a végső dátum, amely minden közszolgáltatást nyújtó épület korszerűsítésére vonatkozott. A Mozgáskorlátozottak Országos Egyesülete akkoriban fel is mérte, hogyan álltunk itthon: a közintézményeknél 60, a szolgáltatók esetében 30–35, a turisztikai szegmensben pedig 40 százalékos volt a kötelezettség teljesítése.

– Sokat javult a helyzet az elmúlt években, de közel sem igyekeztek mindenütt eleget tenni az akadálymentesítési kötelezettségeknek – mondta Balogh Zoltánné, a Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke, s hozzátette: az új épületeknél már a tervezőasztalon teljesülnek az elvárások, ellenben a régieknél el-elmaradoztak a rámpaépítések.

Jól jön a segítség

A fogyatékkal élők szerint a folyamat ott akadt el, amikor a törvényből – 2013 után – kikerült a határidő. S addig, amíg erre a célra pályázati forrást is lehetett költeni, sorra készültek el a feljárók.

– Ami most a legnagyobb probléma, hogy a középületek környékére nem gondolnak. Egyre több olyan parkolóval van gondunk, ahol a magas járdaszegélyek miatt nem lehet feljutni az egyébként kiszélesített gyalogos útra, így hiába van felhajtó és kapaszkodó közvetlenül az épület bejáratánál, ha odáig lehetetlen elgurulnia a kerekesszékesnek segítő nélkül.

– Márpedig a lakótömbök nagy részénél is szükség van segítőre. Gondoljunk csak a soklépcsős lakóházak előtti meredek, pihenő és korlát nélküli felhajtókra, amelyeken még segítőeszközökkel is balesetveszélyes a feljutás. Érthetetlen, hogy miért nem tartják be mindenütt egységesen a dőlésszögre, csúszásmentesítésre vonatkozó szabályokat az építtetők – sérelmezte Balogh Zoltánné.

– Közintézményeink mindegyike akadálymentesített, nagyobb részük nemcsak a mozgáskorlátozottak, hanem a hallás- és látássérültek számára is – mondta el érdeklődésünkre Nagy Sándor. Újfehértó polgármestere kifejtette: a teljes körű akadálymentesítés ott valósult meg, ahol az elmúlt néhány évben felújítás történt.

Kötelező a szakvélemény

– A polgármesteri hivatalt, az orvosi rendelőt, a könyvtárat és a művelődési házat rámpán közelíthetik meg a mozgássérültek, a tolókocsival közlekedők több helyen liftet vehetnek igénybe. Az új épületeket már eleve így emelik, a régieknél nagyobb feladat az akadálymentesítés, mert bár rendelkezésünkre állnak ehhez a pályázati források, a kivitelezés nem minden esetben egyszerű – jegyezte meg Nagy Sándor, hozzátéve: látott ő is interneten használhatatlan rámpákat, ami azért is érthetetlen, mert pályázati feltétel a rehabilitációs szakember véleményének a kikérése.

– Ahol gyakrabban megfordulnak mozgáskorlátozott emberek, szükség van az akadálymentesítésre, de vannak intézmények, ahol több millió forintos nagyságrendű a kiadás és nulla a kihasználtság. Ez természetesen jó, mert egyfelől azt jelenti, hogy kevés a mozgás-, hallás- és látássérült a településen, másrészt a lifteket az idősebbek is használhatják. Gond akkor van, ha ezen a téren is elrugaszkodunk a valóságtól.

A nyíregyházi Veress László évek óta csak egy elektromos mopeddel közlekedik. Lapunknak elmondta: több a jó, mint a rossz tapasztalata.

– Sokat közlekedem a lakóhelyem és a Continental Aréna közt, ugyanis nagy kézilabda-rajongó vagyok. Gond nélkül eljutok a sportcsarnokba, de a város egyéb frekventált pontjai is viszonylag könnyedén elérhetőek a számomra. Egyetlen problémám, hogy a belvárosban kevés a mozgáskorlátozottak számára elérhető illemhely – fogalmazott Veress László, s hozzátette: egyszer előfordult, hogy a rendőrség melletti egyik utcát lezárták, és mivel a környéken magasak voltak a padkák, nagyon nagyot kellett kerülnie ahhoz, hogy elérje úti célját.

Nem áll rosszul a város

Nyíregyháza nem áll rosszul az akadálymentesítés tekintetében, ami annak is betudható, hogy az utóbbi időben sorra újították fel az önkormányzati épületeket, és minden esetben a beruházás része volt, hogy az ingatlanok megközelíthetők legyenek a mozgáskorlátozottak számára is. Minderről Parillák Gabriella, a város sajtófőnöke tájékoztatta lapunkat, leszögezve, hogy ilyen jellegű kimutatással nem rendelkeznek. Az akadálymentesítések egyik szép példájaként emelte ki a Váci Mihály Művelődési Központot, ahol a kerekesszékesek már régen elfelejthették az egykori bevehetetlen lépcsősort.

– Hiányosságok természetesen ezzel együtt is maradtak még a városban, ugyanis főleg a műemlékjellegű épületeinknél, mint például az államkincstár, a bíróság régi épülete, a Jósa András Múzeum vagy a polgármesteri hivatal épülete máig nincs akadálymentesítve – tette hozzá.

KM








hirdetés