Akitől a halál is meghőkölt

Akitől a halál is meghőkölt
Azt mondják, a bortól bolondokat gondol az ember, de a pálinkától meg is csinálja. Nem tudjuk, hogy melyiket itta történetünk hőse, de még a vitézek közül is kiemelkedett a feneember, akit korának írói az igazmondó Háry Jánosnak neveztek.

A megalakuló nyíregyházi huszáralakulat egyik tisztje volt Zubovics Fedor. Mondhatni ismét tiszt volt, merthogy előfordult vele, hogy lefokozták, de vitézsége révén visszanyerte rangját. 1848. október 29-én született Felsőtúron, elit iskolákban tanult, és a tűzkeresztségen a königgratzi csatában esett át. Harcolt Garibaldival, de volt Egyiptomban, Spanyolországban, törökök oldalán az orosz ellen. Nyughatatlan szilaj természete miatt gyakran adott témát a korabeli újságoknak. Birtokára hívott újságírókat, ám a váci állomásról 5 lovas fogattal vitte őket a birtokra, úttalan utakon viharként száguldva. Gárdonyi Géza, és Krúdy Gyula is kedvelte, mindketten írtak róla. Fodri – így hívhatták a pajtásai, az 1877-78-as orosz-török háborúban egy kipróbált lovasokból összeválogatott csapatot vezetett, és mindig az ellenség közepét támadták, ott vágtak utcát féktelen rohammal. Pár évvel korábban, 1874-ben, amikor az egyiptomi alkirályt szolgálta, Kairóban elszabadult két bivaly. Az emberek riadtan ugráltak a folyóba, nem így Zubovics.

Irtózatos káromkodások közepette állt a bivalyok elé, a meghökkent állatokat egymás után leteperte, és addig tartotta fogva, amíg megkötözték őket. Hirtelen haragja és provokatív természete időnként elképesztő cselekedetre ragadta. Egy ízben a kecskeméti huszárezred teljes tisztikarát kihívta párbajra. Nem kellett megverekednie, ahogy elmaradt a vérontás akkor is, amikor Vácon, a hentest és a fűszerest akarta felaprítani, mert híre kelt, hogy nem fizet rendesen. Nem volt ekkora szerencséje 1900 nyarán midőn a rétsági főszolgabíróval sikerült párbajra kelnie. A heves összecsapás nem tartott sokáig, mert Rákóczy István egy csapással Zubovics bal alkarját csontig vágta, miközben ő maga csak egy oldalvágást szenvedett el. A szívós huszár gyorsan kiheverte a sebesülést, kemény fából faragták. Tréfára, virtusra mindig kapható volt. Előfordult, hogy lóháton ugratott ki a tiszti kaszinó első emeleti ablakából. Azt is megtette, hogy lóháton ment be Vácon egy boltba, a felháborodott boltosnak annyit mondva: annyi szamár jön be ide, miért ne jöhetne egyszer egy ló is? – Az újságok imádták, mert mindig új és mindig valódi esettel hökkentette meg az olvasókat. Aki nem ismerte, ráfizetett, ahogy egy könnyelmű osztrák gróf, aki 5000 forintban fogadott rá, hogy nem lehet a jeges Dunát átúsztatni. Zubovics teljesítette a lehetetlen feladatot. Találmányát, amivel a nyereghez rögzített eszköz segített fennmaradni a vízen szabadalmazták. Az osztrák gróf remélte visszanyerni az elvesztett pénzt, amikor 10 ezer forintban fogadtak egy még lehetetlenebb vállalásban. Zubovics azt mondta, ellovagol Bécsből Párizsba 14 nap alatt. Ez is a nyíregyházi szolgálata után 5 évvel volt. A felfokozott sajtóérdeklődés kísérte fogadást megnyerte. 1874. november 9-én, délelőtt 9 óra 55 perckor, a párizsi Place du Trone-nál tömeg és hihetetlen lelkesedés fogadta Zubovics Fedort és lovát Caradocot. Nem csak természete volt robbanékony, sokat foglalkozott a harci eszközök tökéletesítésén. Szárazföldi torpedó nevű fegyverét osztrák-magyar hadseregen kívül Svájc, Svédország, Dánia, Kína és Szerbia is megvásárolta. Ez onnan kapta nevét, hogy a vízi torpedóhoz hasonló rúgós elsütő hozta működésbe. Bevetésekor iszonyú pusztítást végzett a rohamozó gyalogság körében. 1920. október 15-én hunyt el Budapesten, hetvenkét esztendősen, alaposan rácáfolva a vélekedésére, miszerint a veszélyesen élők korán halnak.








hirdetés