Akkor hogy is van ez?

Akkor hogy is van ez?
© Illusztráció: AFP
Lóri főhadnagy századparancsnok volt valamikor, a boldog békeidőben. A nyolcvanas évek végén, amikor éppen forrongani kezdett a világ körülöttünk. De mi ezt akkor még nem tudtuk, igazából fütyültünk is rá. Szóval, a vezér nem vetette meg a jó bort (a rosszat sem, csak legyen…), miként a pálesz csábításának is rendre engedett. Koncz Tibor jegyzete.

Kedvenc elfoglaltságának számított, amikor a seregben szemlét tarthatott „fiai” felett. Ilyenkor kivétel nélkül azzal kezdte: „Elvtársak, nem vagyok a szavak embere…” Olyannyira nem volt, hogy csaknem másfél óráig nyomta a sódert, miközben elfelejtette kiadni a pihenj vezényszót. Két megoldás létezett: megpusztulni a röhögéstől vagy állva aludni. Ez a kép villant be rögtön, midőn híre jött: Kövér László házelnök katasztrofális hibának tartja a sorkötelezettség magyarországi eltörlését.

Hát, nem tudom. Az én időmben a nagy semmit ragoztuk másfél évig, a szánalmas szívatásokról nem beszélve. Na és érdekes módon Kövér László 1990-ben még így idézte fel katonaélményeit: „Az az érzés alakult ki bennem, hogy Kalocsa – ott voltam – egy mini-Auschwitz.” Akkor hogy is van ez?

– Koncz Tibor –

Címkék: ,







hirdetés