Alapvető jog a vallásszabadság

Egyre több fiatallal gyarapodik az unitárius egyházközség
Egyre több fiatallal gyarapodik az unitárius egyházközség - © Fotó: Magánarchívum
Nyíregyháza – „A közösség a maga lelkiismerete szerint választhat lelkészt, és hitéért senkit nem lehet meghurcolni.”

II. János magyar király 1568-ban január 6-ára hívta össze az Ország­gyűlést Tordára, ahol január 13-án törvénybe iktatták a hit- és lelkiismereti szabadság vallási határozatát, Erdély egyik legértékesebb szellemi kincsét.

„A közösség a maga lelkiismerete szerint választhat lelkészt, és hitéért senkit nem lehet meghurcolni.”

Alapvető jog

– Mi, unitáriusok 451. születésnapot ünnepelünk, ezen túl pedig mindannyiunk közös kincse, hogy magyar törvénykezésben jelent meg a világon először a vallásszabadság törvénye – utal vissza a történelmi eseményre Bartha Zsuzsanna unitárius lelkész, s hozzáfűzte, hogy tavaly a Magyar Országgyűlés tavaly ismét a hit és lelkiismereti szabadság emléknapjává nyilvánította ezt a napot.

– A vallásszabadság törvénye nálunk alapvető jog, hangsúlyozom, nálunk, de a világ népességének háromnegyede számára egyáltalán nem magától értetődő. Az, hogy Európára jellemző a tolerancia, a sokszínűség, a felekezetek egymás mellett élése és együttműködése, mindezek a korát messze meghaladó szellemiségű, 1568-as vallásszabadság-törvényben gyökereznek.

A politika sem kezdhette ki

A vallási türelem nem összetévesztendő az önfeladással, ez érzékelhetően az európaiság mostani nagy dilemmája – emelte ki a lelkész, és hozzátette, hogy az 1568-as törvény három nemzet és négy felekezet küzdelmei nyomán született meg, s az általa létrejött egyensúly minden résztvevőnek a túlélést, és a megmaradást is szolgálta, hiszen a törvényt nem lehetett semmibe venni még a legsötétebb diktatúrák idejében sem.

– A közösségek építése alapvető fontosságú az unitárius hitfelfogásunkban. A vallásszabadságot manapság sokan úgy értelmezik, hogy úgy és azt hiszek, amit akarok, én mint egyén, mint individuum. Ez messze nem így van: a hangsúlyozottan előtérbe kerülő individuum kikezdi a közösség megtartó alapjait, elidegenedéshez vezet.

Kapocs határon innen és túl

– A mai világunkban, mikor egyre nehezebb akár egy családi közös étkezést is megszervezni, hűtőszekrényre ragasztott fecniken, mobileszközön kommunikálnunk messze levő szeretteinkkel, barátainkkal, a valódi találkozások élménye felértékelődik. Erre teremtünk istentiszteleti alkalmakat, szeretetvendégséget, nőszövetségi estéket, testvérkapcsolatot székelyföldi és tengerentúli gyülekezetekkel, táboroztatunk fiatalokat. Egyre fontosabb a templom melletti iskola, vagyis a közösségi tér, ahol vallásunk megismerésére lehetőség nyílik és a hitre, tudásra hangolás megtörténhet a fent említett sokféle tevékenységen keresztül. Szolgálatunkban hitünkhöz ragaszkodással, értékeink továbbéltetésével, lelki, szellemi megújulással tisztelgünk a tiszta, jézusi kereszténység előtt – tette hozzá Bartha Zsuzsanna.

Új találkozási pontok

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyetlen unitárius temploma az idén 80 éves, a Kocsord és Szórványai egyházközség méltó ünnepségekkel tiszteleg a jeles évforduló előtt. – Az egyházközség felismerve, hogy az emberek életformája, közösségi léte folyamatosan változik, hamarosan megépít egy új közösségi teret számukra. A templomot és a lelkészi lakást magában foglaló épületegyüttes szorosan kapcsolódik egy közösségi és turisztikai kiállító helyhez, interaktív információs teret építenek illetve egy történelmi emlékparkot és sétányt. A korszerű játszótérrel pedig a legkisebbekre is gondolnak – tette hozzá a lelkész.

KO








hirdetés