Németh Attila fontos gólokat szerzett, sokat tett, a nyírmadai csapat jó szereplése érdekében
Minden rosszban van valami jó. Noha a Nyírmada – emlékezetes meccseket produkáló időszak után – kizúgott az NB III-ból, fel merült, hogy a történtek következményeként tönk szélére jutott volna a csapat. Sőt, a megyei első osztályba alászállva hamar emelkedni kezdett a Szőke-legénység ázsiója, amely őszinte futballjával bebetonozta magát az élcsoportban. Jellemző, hogy a gárda egyetlen egy alkalommal nem vette be ellenfele kapuját az őszi idényben (a Fehérgyarmat úszta meg „szűzen”…), ugyanakkor az utolsó két fellépését némiképp elszúrta, így lóghatott meg a táblázat tetején posztoló Nagyszekeres.
– Mivel az elmúlt hét évben az NB III-ban szerepeltünk nem ismertük a megyei egyet, óvatos célt határoztunk meg: a tabella első felét ,,néztük ki,, magunknak – taglalta Szőke István, a második helyen táborozó Nyírmada játékos-edzője. – Nem lőttünk mellé, sőt, végig a legjobbak közé tartoztunk. Pedig mindjárt a nyitányon megnyert meccset rontottunk el Balkányban, legalábbis a döntetlent annak értékelem. Sajnálom a Nyírcsaholyban, majd a Mátészalkával szemben hazai pályán elvesztett mérkőzést, idesorolható az is, hogy a Tiszavasvári ellen otthon, az utolsó pillanatokban, szerintem jogtalan 11-es miatt úszott el a győzelem. Az őszi zárótalálkozót, Rakamazon szintén elszúrtuk, továbbá problémát jelentett, hogy benne volt a hibázás lehetősége a csapatban, ennek tulajdonítható, hogy az élcsoport tagjaihoz képest viszonylag sok gólt kaptunk. Ugyanakkor mindenképpen pozitívumként értékelem, hogy bárhol játszottunk sok helyzetet tudtunk kidolgozni, a Nyírkarász után, a Nagyszekeressel együtt a legeredményesebb támadójátékot mutattuk be. Egy-két meccset leszámítva a hozzáállást sem érhette kritika, mindenki igyekezett a csapat érdekeit szeme előtt tartva tenni a dolgát. Meg kell jegyeznem, a néhány esztendővel ezelőtti állapothoz képest, amikor még volt rálátásom a bajnokságra, némileg csökkent a bajnokság színvonala, persze ez nyilvánvalóan összefügg az anyagi bizonytalansággal, a háttér nem ugyanaz, mint régebben.
Természetesen a madaiak nem ülnek babérjaikon. Legalábbis Szőke István szavai erről tanúskodnak.
– Nem is álltunk el, az elmúlt héten a cigándi Téli Kupán szerepeltünk, a januári folytatásban pedig indulunk a nyíregyházi műfüves tornán. Azt gondolom, ha a jelenlegi keret együtt marad, a dobogós helyek egyikét megcsíphetjük: amennyiben egy-két emberrel – főként irányító középpályásra lenne szükség – erősíteni tudnánk, még inkább bizakodhatunk.
Őszi végeredmény:
2. Nyírmada 15 9 2 4 38–22 29
Otthon: 7 5 1 1 18–8 16
Vendégként: 8 4 1 3 20–14 13
A házi góllövőlista
10 gólos: Papp Z. 8 gólos: Németh Attila. 5 gólos: Ponczók T. 3 gólos: Jóni A., Mátyus Cs., Tóth A. 2 gólos: Danku A., Sebestyén. 1 gólos: Szabó G., Szőke I.