Állatok életterét vághatja ketté az épülő autópálya

Akt.:
Gyakran alkalmazott módszer, hogy a pályán átívelő vadhidak kapcsolnak össze együvé tartozó élőhelyeket
Gyakran alkalmazott módszer, hogy a pályán átívelő vadhidak kapcsolnak össze együvé tartozó élőhelyeket - © Fotó: Internet
Vásárosnamény – A biológiai sokszínűség fenntartása, és a fenntartható fejlődés érdekében kutatnak.

Napjainkra fontos kérdéssé vált, hogyan lehet olyan környezetbarát és biztonságos infrastruktúrát tervezni, amely lehetővé teszi az állatok szabad mozgását biztosító ökológiai folyosók zavartalan fenntartását. Vannak ugyanis fajok – bizonyos növényevők, nagyobb testű ragadozók –, amelyekre zavarólag hatnak az olyan vonalas infrastrukturális létesítmények, mint például az autópálya. A fenntartható fejlődés érdekében a közelmúltban szövetségre lépett több állam – Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Ukrajna – és egy egész Európára kiterjedő kutatásba kezdtek.

Ez a kutatási program vert tanyát közel egy éve Vásárosnamény térségében is annak apropóján, hogy a közeljövőben meghosszabbítják az M3-as autópályát. A TRANSGREEN Interreg nemzetközi projekt hazai résztvevői, vagyis a CEEweb a Biológiai Sokféleségért nemzetközi hálózat – természetvédelemmel foglalkozó – magyarországi civil szervezetének tagjai most az kutatják, hogyan lehet úgy megépíteni az autópályát, hogy a helyi természeti értékek ne sérüljenek.

Lelassítani a globalizációt?

– Körülbelül egy éve mutatkoztunk be egy nyitórendezvénnyel, ahol felvázoltuk a céljainkat és lehetséges partnerek után kutattunk – árulta el lapunknak Óhegyi Erzsébet projektkoordinátor.

– Magyarországon nem készült még ilyen jellegű kutatás, aminek most körülbelül a felénél tartunk. Az év végére egy olyan adatbázis összeállítására készülünk, amiben nem csupán számszerűsítjük az ökoszisztéma szolgáltatásokat, vagyis a beazonosított helyi értékeket, de forintosítani is szeretnénk, mekkora természeti kincsről van szó Vásárosnamény térségében. A tapasztalatokat angol nyelven tesszük majd közzé a nemzetközi szervezetünk honlapján – sorolta Óhegyi Erzsébet.

Az előzményekről csak annyit, hogy az ENSZ 1992-ben elfogadott Biológiai Sokféleség Egyezmény elnevezésű irányelvének a megvalósítására hozta létre az Európai Unió a Biológiai Sokféleség Stratégiát, amihez Magyarország is hozzátette a saját Nemzeti Biodiverzitás Stratégiáját. Ebben előírják, hogy 2022-ig fel kell mérni hazánk ökoszisztéma szolgáltatásait.

Fontos a hely szelleme

A hazai szervezet első körben olyan szakmai területek – például a turizmus, a méhészet, a vízgazdálkodás vagy a mezőgazdaság – képviselőivel készített mélyinterjúkat, akik alapos helyismerettel rendelkeznek. A begyűjtött információk kiértékelésére, megvitatására szerveztek a hét elején egy műhelymunkát Vásárosnaményban. – Eddig összesen 22 helyi természeti kincset sikerült beazonosítanunk, egyébként szóba került a kerékpárutak, az elszeparált populációk sorsa, s valaki azt is felvetette, hogyan lehetne lelassítani a globalizációs folyamatokat. Azután kiemeltünk hat prioritást élvező értéket.

– Gyorsan világossá vált, hogy a „genius loci”, vagyis a hely szelleme, illetve annak a megtartása a legfontosabb az itt élők számára, de különös súllyal esett a latba a Tiszának és mellékágainak, a helyben hozzáférhető programoknak, a mozaikos tájszerkezetnek, a természeti környezet által meghatározott biodiverzitásnak, az ökoturizmusnak és a helyi vadállománynak a megőrzése. Mivel közel sem tudtunk még minden fontos adatközlőt megszólítani, dolgozunk tovább, és szeptemberben újra összehívjuk a segítőinket egy műhelymunkára – adta tudtul az 1993-ban bejegyzett nonprofit szervezet projektkoordinátora.

Nem a beruházást támadják

Óhegyi Erzsébet többször is kihangsúlyozta, hogy a beruházást nem bojkottálni akarják. Ellenkezőleg, elő kívánják segíteni, hogy a tervezett három nyomvonalból azt valósítsák meg, amelyik a legkevesebb kárt teszi a természeti környezetben, vagyis a legkörnyezetbarátabb. A három tervezett nyomvonal térképmásolatát megkapták a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től, amit bemutattak Vásárosnaményban. Mindemellett gyakran egyeztetnek a cég környezetmérnökeivel, s az általuk elvégzett hatásvizsgálathoz kívánják hozzátenni a maguk, azon belül a terepi felmérőik kutatási eredményeit. Ám ha kell, természetesen készek lobbitevékenységet is folytatni a több Natura 2000-es területet magába foglaló környezet megóvása érdekében.

A nemzetközi konzorcium a közeljövőben Pozsonyban rendezi meg a soron következő konferenciáját, és azt remélik, hogy a lobbitevékenységüknek köszönhetően megőrizhetjük az egész európai kontinens természeti értékeit, környezetbarát megoldásokhoz adva ajánlást.

Konzorciumi partnerek

Projekt partnerek: Magyarország – CEEweb a Biológiai Sokféleségért; Ausztria – WWF International Duna-Kárpátok Program (vezető partner), a Kárpátok Egyezmény titkársága; Csehország – Föld Barátai Csehország, Olomouc helyi csoport, Természetvédelmi Hivatal, Közlekedési Kutatóközpont; Románia – Milvus Csoport, WWF Románia; Szlovákia – Nemzeti Autópálya Társaság, a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Intézménye, SPECTRA – Centre of Excellence of EU – Szlovák Műszaki Egyetem Pozsony.

Társult projekt partnerek: Magyarország – Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.; Ausztria – Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium; Csehország – Környezetvédelmi Minisztérium; Lengyelország – Infrastruktúra és Építésügyi Minisztérium; Románia – Környezetvédelmi Minisztérium, Közlekedésügyi Minisztérium; Szlovénia – Infrastrukturális Minisztérium; Ukrajna – Ökológiai és Természeti Erőforrások Minisztériuma, Kárpátaljai Regionális Államigazgatás – Természeti Erőforrások és Ökológiai Osztály.

MJ








hirdetés