KM illusztráció Egy-egy ilyen résztvevői sokszor bonyolult ügymenetnek néznek elébe.
Magyarország útjain egyre sűrűbben látunk külföldi rendszámú, de magyar állampolgár által vezetett autót. Az első hullámban érkező szlovák rendszámú járműáradat után megjelentek a német, osztrák és ukrán rendszámú autók, de akár szigetországi rendszámmal is találkozhatunk.
Egyedi ügymenetHa ez a “találkozás” káreseményhez vezet, bonyolult ügymenetnek nézünk elébe – a K&H Biztosító szakértői véleménye szerint. A külföldön forgalomba helyezett gépjárművekre nem Magyarországon kell biztosítást kötni, hiszen a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást a gépjármű telephelye szerinti országban kell intézni. Ha tehát egy gépjármű telephelye Szlovákia, esetleg Ukrajna, akkor az adott országban kell fizetni a kötelező biztosítás díját, ez minden országban a forgalomba helyezés, illetve forgalomban tartás feltétele. A károk esetében ebből adódóan a kárrendezés sem a megszokott ügymenet szerint zajlik, hanem nemzetközi kárként, ahol a károkozó külföldi, a káresemény helye pedig Magyarország, függetlenül attól, hogy a károkozó esetleg tökéletesen beszél magyarul.
Tisztázni kell
A baleset bekövetkezésekor a hagyományos EU standard kárbejelentő nyomtatványt kell kitölteni, ez megegyezik a hazai gyakorlattal. A károsultnak a káreseményt követően azonban fel kell hívnia a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Információs Központját, ahol tájékoztatják, hogy a külföldi rendszámú gépkocsi melyik külföldi biztosítónál rendelkezik biztosítással és annak ki a magyarországi levelezőpartnere. A levelezőpartner lehet biztosító vagy kárrendezési iroda. A magyar károsultnak velük kell felvennie a kapcsolatot, hiszen ez a társaság kér majd fedezetet a külföldi biztosítótársaságtól, és az fogja kifizetni a kárt, vagyis kifizetőhelyként működik. Gyakran előfordul, hogy a kárrendezési iroda csak akkor fizeti ki a kárt, ha megkapja azt a külföldi biztosítótól, így értelemszerűen nő a kárrendezés ideje.
KM