„Amiből nem engedek: a beteg érdeke mindenek felett”

Ilyés György a mentőmotoron – vezető mentőtisztként is vonulni fog
Ilyés György a mentőmotoron – vezető mentőtisztként is vonulni fog
Nyíregyháza – A vezető mentőtiszt szeretné visszacsábítani a mentőkhöz a régi bajtársakat.

Nem tudatos pályaválasztás, hanem baleset utáni pályamódosítás révén került 1998-ban az Országos Mentőszolgálathoz (OMSZ) Ilyés György, aki képesítés nélküli mentőápolóként kezdte, majd végigjárva a ranglétrát, július 1-jétől Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezető mentőtisztje lett.

Racionálisan, következetesen

– Amikor 2000-ben megszereztem a mentő szakápolói képesítést, megfogalmazódott bennem, hogy én ezt magasabb szinten szeretném művelni – említi az idén 40. születésnapját ünneplő mentőtiszt, aki hat évet várt arra, hogy 2006-ban elkezdje tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetem mentőtiszti szakán. A diploma megszerzése után két évvel újra iskolapadba ült: a Debreceni Egyetemen az egészségpolitika, tervezés és finanszírozás szakra iratkozott be, és tudatosan készült arra, hogy az egészségügyön belül gazdálkodási, szervezői, vezetői munkakört is betölthessen.

Az idén, amikor kiírták a pályázatot a vezető mentőtiszti posztra, ő is benyújtotta a pályamunkáját, és nyert.
– Szakmai koncepciókon túl, szeretném visszahozni a bajtársiasságot. Ne tartalom nélküli kifejezés legyen, a döntések pedig legyenek racionálisak, következetesek – mondja. S hogy bepillanthassunk a „színfalak mögé”, példaként hozza: sok probléma abból adódik, hogy változó telephellyel vesznek fel kollégákat. Bár első szempont, hogy a lakhelyhez legközelebbi állomáson teljesítsenek szolgálatot, ha emberhiány alakul ki, átvezénylik őket.

– Ebben is szeretnék konzekvens lenni, hogy az idősebb bajtársaknak „kedvezve” az újonnan belépőket mobilizáljuk. A fiatalok beosztását, vezénylésüket kezeljük rugalmasabban, hiszen ők vállalták, vállalják ezt – magyarázza Ilyés György, aki vezető mentőtisztként sem mondott le arról, hogy vonuljon, ott legyen, ahol a mentőkre a legnagyobb szükség van.

Több mint kolléga

Megnyugtató, hogy a mentőtisztek képzése folyamatos és van utánpótlás, de azt látni kell, hogy bár az ország szinte minden részéről érkeznek leendő mentőtisztek, mégsem maradnak itt sokan.

– Azt gondolják, hogy Dunántúlon jobbak lesznek a körülmények, a lehetőségek – mondja az okokról Ilyés György és állítja: közvetlenebb kommunikációval, bajtársiasabb légkört teremtve ezen is lehet változtatni. A fejlesztéseknek köszönhetően a tárgyi és műszerezettségi feltételek európai mércével mérve is megfelelőek, a magyar mentők szaktudása pedig magas szintű. Ezért nem véletlen, hogy szeretné a korábban a pályát elhagyó bajtársakat visszacsábítani, mert szükség van a tudásukra, tapasztalatukra.

Hogy mit jelent a bajtárs? A bajtárs több mint egy kolléga. Fontos, hogy ne csak bejöjjön a munkahelyére és kitöltse a munkaidejét, hanem abban a 12 órában érezze úgy, hogy ez nem egy szükséges ross­z, hanem több annál. A bajtárs barát, egyfajta családtag, aki bármikor képes, akar és tud segíteni – a munkában és azon túl is. Az OMSZ mindig a szakmai fejlődés szinten tartása mellett állt ki, a mentődolgozóknak megteremtik a lehetőséget a fejlődésre. – Itt is fontos a bajtársiasság, hogy ne görcsösen, hanem nyugodtan készülhessen a vizsgára, mert tudja, a bajtársai mellette állnak – hangsúlyozza Ilyés György.

Közvetlen irányítása alá tartozik a megye tizennyolc mentőállomása és az ottani kivonuló állomány.
– Fontosnak tartom a fiatalok felkarolását: tanítsuk meg őket a szakma rejtelmeire! Mostanában megjelent a szakmai érdektelenség, de ez megfelelő motivációval kezelhető, és mindenkit rá lehet ébreszteni a hivatás emberi, szép oldalára – fogalmaz meg újabb célt.

Csoda és kihívás

Amiből nem enged: a beteg érdeke mindenek felett! A lehető legrövidebb időn belül ki kell érni a rászorulóhoz és a legmagasabb szintű tudás szerint ellátni. Hogy milyen betegállománnyal találkoznak és kihez kell kimenniük, az más kérdés, hiszen sokszor a háziorvos vagy az ügyelet is elég lenne, de a beteg vagy a hozzátartozó mégis mentőt hív. Nem tájékozódik, pedig az orvosi ügyelet diszpécserszolgálatnál 24 órában szakképzett mentőápoló, mentőtiszt kolléga ül, vele szemben egy orvos, akik tudnak tanácsot adni.

– Egy picit fásulttá teszi a kollégákat, ha „taxinak” néznek minket – ismeri el Ilyés György. Arról nem is beszélve, hogy míg ilyen esethez vonul a mentő, lehet, hogy máshol egy ember élete múlik azon, hogy mikor ér oda az eset- vagy rohamkocsi.

Elkerülhetetlen, hogy a mentő személyzete ne találkozzon megrázó tragédiákkal, megdöbbentő helyzetekkel.
– Ilyen esetekre van egy saját segélyvonalunk, sőt ha nagyon súlyos helyzettel találkozunk, a szolgálatból le is tudjuk léptetni a bajtársunkat – mondja a „belső védelmi rendszerről” Ilyés György, de sokat jelent, hogy egymás között átbeszélik az eseteket. – Egyik pillanatban egy halottnál voltunk, a következőben egy szülésnél segíthetünk. Ez a hivatásunk csodája és kihívása is egyben. Mindig az adott beteg igényeit kell szem előtt tartanunk, a tévedés joga kizárva.

Bednárik Mónika








hirdetés