Amikor a szó kegyetlen fegyver

Amikor a szó kegyetlen fegyver
© Illusztráció: getty images
Nyíregyháza – Ne vágjunk más fejéhez egyetlen meggondolatlanul kiejtett szót sem.

A gyermekkori bántalmazás legsúlyosabb formája, ha a sérelem a családon belül történik. Régi beidegződés, hogy e szavak hallatán nagyon sokan magasba emelt szülői kezekre gondolnak, s maguk előtt látják az elcsattanó pofont/pofonokat.

A fizikai bántalmazás súlyos bűncselekmény, és sajnos tragédiával végződő esetekről is beszámolnak a statisztikák. A probléma rejtőzködő, s meglehetősen nagy bátorság kell ahhoz, hogy a sértett jelezze, de ami leginkább megbúvó marad, az az érzelmi bántalmazás.

Családi titok marad

A gyermeklélektan homlokterébe az utóbbi évtizedben került a téma, amelynek következményeit és súlyosságát hajlamosak az emberek alábecsülni, hiszen nincs jól látható jelük, mint egy esetleges fizikai bántalmazásnak. Pedig a szülők ilyenkor a legkegyetlenebb fegyverüket: a szavakat használják, s azzal rombolják saját gyerekük érzelmeit, önértékelését.

Persze felmerülhet a kérdés, hogy a szülők nevelési célzattal használt büntetési eszközei helyénvalók-e; hol húzódik meg a határ a szidás, a dorgálás és a lelki bántalmazás között. Lévai Ágnes szakpszichológust kérdeztük.

– Bántalmazásnak azt tekintjük, amikor a szülői bántás, ridegség, a gyerek felé irányuló negatív viszonyulás folyamatosan fennáll, nem egyszeri „helyzetmegoldás” a szóbeli agresszió.

Sebeket ejtenek

– Az elszenvedett sérelmek nagymértékben hatással vannak a gyermek fejlődésére. Károsodik a kognitív, társas, érzelmi fejlődés, a viselkedés. A gyermek megalázása, hibáztatása, ijesztgetése, elutasítása, a mozgásszabadságának korlátozása (szobafogságra ítéli a kiskorút, kedvenc időtöltéseit, hobbiját nem űzheti) – mondott néhány konkrét , és gyakorta előforduló példát a szakember.

– A fizikálisan és verbálisan sértettek azt élhetik meg, hogy értéktelenek, nem méltóak a szeretetre. Magukra hagyatottan, egyedül cipelik a családi titkokat. Az ilyen gyerekek valós érzelmi támogatás nélkül élnek a családban – fejtette ki szakmai álláspontját Lévai Ágnes

Mit is nevezünk érzelmi bántalmazásnak? A szakemberek úgy tartják: az érzelmi bántalmazás „csírái” a szülők negatív szóbeli megnyilvánulásaiban gyökereznek.

Számolj tízig!

– Becsmérlik, szidják, kritizálják a gyereket, aki szeretetet várna elsődlegesen szüleitől, nem szitkozódást – mondta a családterapeuta, és így folytatta: számtalan esetben fájdalmat okozó, képességüket alábecsülő kifejezéseket, gúnyneveket használnak rájuk, összehasonlítják másokkal viselkedésüket, tudás­szintjüket, amellyel életre szóló sebeket ejtenek.

Ne legyen megszokott mondat a „rossz vagy”, „hülye vagy, fiam”, „elment az eszed”, súlyosabb esetben: „inkább meg sem születtél volna” – sorolta a negatív példákat.

– A dühös ember meggondolatlan, érdemes elszámolni magunkban ötig, egyeseknek tízig is, amíg lehiggadnak, s átgondolják a kimondott szavak súlyát.

„Időhiánnyal küzdöm, türelmetlen vagyok.” – Emiatt nem kaphatnak felmentést a vétkük alól, s ne feledjük: ha tévedett, a szülő is kérhet bocsánatot. Megjegyzem: a felnőttek egymás közötti kommunikációjában sem szembeötlő a „bocsánat, én tévedtem”, vagy a „nem akartalak megsérteni” kifejezések.

A pszichológia tudománya bizonyos lelki illetve mentális betegségeket is azzal magyaráz, hogy egy versennyel teli világban élünk, túlzott követelményeknek kell megfelelnünk, és ez így van már gyerekkorban is. – A szülő dolga a támogatás, az érzelmi biztonság megteremtése, nem pedig a „ha teljesítesz, akkor szeretlek” sugallása – világított rá a családterapeuta.

A bántalmazás nyomai felnőttkorban

A gyermekkori traumák nem múlnak el nyomtalanul, a lélekben megmaradnak, és negatív következményeit tapasztalják a felnőttkorban is. Kutatások igazolják, hogy az egészségi állapotban megmaradnak a hegek. A szándékos fizikai erőszak alkalmazása a gyermek testi épségét és emberi méltóságát károsítja, összekapcsolódik az érzelmi bántalmazással. A kérdés ezután ott lebeg: milyen családja lesz; milyen szülő lehet majd egy gyerekkorában bántalmazott ember?

KO








hirdetés