Amikor már késő lesz filózni

Amikor már késő lesz filózni
© Illusztráció: getty images
Annyira fárasztó már az örökös vita, ki mennyit lop, vagy éppen azért döngeti a mellét, mert ő éjt nappallá téve dolgozik, míg mások… Ide sok minden behelyettesíthető, ami az édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny zsűrijénél tuti kivágná a biztosítékot. Koncz Tibor jegyzete.

Az pedig már igazán ­hányinger, amikor valaki valamiben éppen sikeres, szemtől szembe talán meg is dicsérik, egyébként pedig legszívesebben a hátába mártanák a kést. Az irigység a legkevesebb, a bukását lihegik, mintha ettől bárkinek jobban futna a szekér. Az önzetlenség – tisztelet a kivételnek – lassan ismeretlen fogalom, csak a taposás, áttiporva mindenen és mindenkin, ez az, ami számít.

No meg a mókuskerék. Addig vagy érdekes, amíg nyomod az ipart, ha kifekszel, hamarosan a kutya sem emlékszik rád. Kiszállni nem ildomos, mert akkor mi lesz holnap, leginkább holnapután? Holott, ha egyszer utolér a végzet, szerencsés esetben a kórházi ágyon filózhatsz azon: megérte? Márpedig nem kell ahhoz népszavazást tartani, hogy kapásból érkezzen a válasz: nem!

Koncz Tibor








hirdetés