Tony Curtis apja lábnyomát kereste Mátészalkán

Akt.:
Jó ebédhez szólt a cigányzene a múzeumban
Jó ebédhez szólt a cigányzene a múzeumban
Mátészalka – Téved, aki azt hiszi, hogy Mátészalka és Hollywood kapcsolata Zukor Adolffal el is van intézve.

1988-at írtunk, amikor Mátészalka belvárosában Skoda 120L-es autómmal az Alkotmány utcai kereszteződés felé haladtam. Chevrolet csordogált előttem. A hatalmas kalap jelent meg először, majd egy westernfigura bújt elő az autóból. Abban a pillanatban az addig csak bámészkodó emberek elkezdtek rohanni a kalapos férfi felé. Jézus Mária! Ez Tony Curtis! Három lépésre tőlem…

Négylovas hintóba ültették

Azt hiszem, sikerült jó mélyen átélnem a pillanatot, hiszen ma is eleven él bennem. Mielőtt visszaült az autóba, odafordult hozzám, felemelt kézzel kért elnézést. Én is visszaintettem, és akkor életemben először nagyon-nagyon sajnáltam, hogy ellógtam az angolórákról. Ma már az sem vigasztal, hogy megtudtam: Tony tudott kicsit magyarul, hiszen hatéves koráig csak ezen a nyelven beszéltek otthon a szüleivel. Három évvel korábban már járt itt, no, de mielőtt bárki azt gondolná, hogy ezúttal a világhírű színész csak azért jött Mátészalkára, hogy engem egy kicsit feltartson ott, a Bajcsy-Zsilinszky utcában, s aztán elnézést kérve felém intsen, az téved. De hát mi dolga volt Mátészalkán Hollywood hercegének?

Szülei emlékét jött keresni és felidézni. Az akkori tanácsháza – ma a polgármesteri hivatal épülete – szinte valamennyi dolgozója felsorakozott a nagy vendég fogadására. Előállt a négylovas hintó, s az ujjongó tömeg ovációja közepette a kocsis mellől, a bakról integetett hódolóinak. Két hölgy is volt a társaságában, akik a hátsó ülésen foglaltak helyet. Az egyik a felesége, a másik a lánya, Jamie Lee Curtis, aki szintén színész volt. A fogat a Szatmári Múzeum udvarára fordult be, ahol aztán volt cigányzene, tánc, no meg ebédre jó nehéz sólet, ami azért nem fogyott el teljesen. De még csak nem is ezért a nagy felhajtásért érkezett ide a világhírű művész, hanem azért, amit aztán a Szatmári Múzeum vendégkönyvébe írt, miszerint keresi apja lábnyomát a mátészalkai utcán. Az apai ház ott volt a Kossuth utca végén.

A zsinagógába Tony Curtis már csak egyedül akart belépni. Azt is kérte, hogy este, amikor már kihaltak az utcák, hadd bolyongjon egy kicsit a városban. Sokáig tartotta magát a hír, hogy egy zsák pénzt is hozott, s abból újítják majd fel a roskadozó zsinagógát. A hír egy része tényleg igaz: Az ő pénze is jócskán benne volt a zsinagóga felújításában, csak nem a mátészalkaiban, hanem Budapesten, a Dohány utcaiban. Ezután járt még néhányszor Magyarországon, de Mátészalkára többé már nem jutott el.

– Pénzes Ottó –








hirdetés