Augusztus 20. – Az egyik legrégibb magyar ünnepnap

Akt.:
Húsz évvel ezelőtt Csengerben, a Makovecz Imre tervezte művelődési házban tartotta ünnepi ülését a megyei közgyűlés
Húsz évvel ezelőtt Csengerben, a Makovecz Imre tervezte művelődési házban tartotta ünnepi ülését a megyei közgyűlés - © Fotók: KM-archív
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Nem csak a tartalom, a dátum is változott az idők során.

Szent István király napja az államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja, egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe, s ekkor szentelik meg az új kenyeret is. István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, majd Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

Nagy Lajos uralkodásától egyházi ünnepként élt tovább e nap, mígnem 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette a számukat, s így a Szent István-nap kimaradt; Mária Terézia rendelte el ismét a megtartását. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, 1938-ban a székesfehérvári ­országgyűlés törvénybe iktatta a nemzeti ünnepet. Ezt a II. világháború után sem törölték el; először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését – mint új államalapítást – 1949. augusztus 20-ára időzítették, s 1989-ig az alkotmány napját ünnepelték. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

az-uj-kenyer-unnepen-elismeressel-adozun

„Az új kenyér ünnepén elismeréssel adózunk megyénk földműves-szövetkezeti parasztságának. Kemény, fáradságot nem ismerő munkájuknak is köszönhető, hogy a megpróbáltatások nehéz hónapjai után újra megtelt minden magtár, és az ünnepen az új búza friss kenyeréből szelhetünk városon és falun” – írta lapunk 1957-ben

A nyolcadik születésnap

Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ez lapunk hetven évvel ezelőtti számaiból is kitűnik: olvasóinknak 1947-ben úgy tűnhetett, mintha augusztus 20-a ugyanolyan nap lett volna, mint a többi. Tíz évvel később, 1957-ben már más szelek fújtak. „Augusztus 20-án ünnepeljük népköztársaságunk legfőbb törvényének, a dolgozó nép Alkotmányának nyolcadik születése napját. Népköztársaságunk Alkotmánya nagy vívmánya dolgozó népünknek, mely kifejezi, hogy hazánkban a hatalom a parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében van.

A mi megyénken is végigsöpört az ellenforradalom hulláma. Különböző forradalmi bizottságokat választottak, amelyek arra lettek volna hivatva, hogy előkészítsék a dolgozó nép Alkotmányának megsemmisítését és helyébe a burzsoá-alkotmány visszahelyezését” – írta akkor Bálint Lajos, a szerkesztőbizottság vezetője.

Húsz évvel később, 1977-ben máshová helyezte a Kelet-Magyarország az augusztus 20-ai tudósítások hangsúlyát.

„Szabolcs-Szatmárban is nagygyűléseken, munkás-paraszt találkozókon, új létesítmények avatásakor emlékeztek az alkotmány születésének 28. évfordulójára, az államalapító I. István királyra és az új kenyérre. A megyei rendezvények sorából kiemelkedett a Mátészalkán tartott nagygyűlés. A termelőszövetkezet tagsága új kenyérrel, az üzemek munkatársai pedig termékeikkel kedveskedtek egymásnak. A mintegy ezerfős ünneplő tömeget a munkásőrség Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett énekkara, valamint a helyi úttörő- és ifjúsági ház tánckara szórakoztatta. A délután az Edzett ifjúságért mozgalom jegyében indított sportvetélkedőkkel telt el.”

Sportrendezvények, bálok

„A megye városaiban és községeiben a tanácsok tagsága és a Hazafias Népfront bizottságai közös üléseken ünnepeltek. Itt köszöntötték a társadalmi munkában élen járókat, a kitüntetettek száma 436. Csengerben a Szamos partján, az úttörőtáborban mintegy ötszázan majálissal egybekötve ünnepeltek. A hagyományokhoz híven benépesült a vásárosnaményi Tisza-part is. A község üzemeiből és a környék termelőszövetkezeteiből összegyűltek színes forgataga éltette hármas ünnepünket.

Baktalórántháza munkássága új kenyeret kapott a helyi termelőszövetkezet tagságától. A székelyi ünnepségeket majális követte. A szamos­szegi hat tantermes általános iskolát birtokba vevők ünnepelték a félmillió forintos társadalmi munkát végző lakosságot is. A megyei népünnepélyek sportrendezvényekkel, bálokkal zárultak.” – írtuk évtizedekkel ezelőtt

– KM –

Címkék: ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés