Augusztus 20. – Kövér: Szent István öröksége egyesíti a magyarok nemzedékeit

Zalaegerszeg – Szent István királyunk öröksége bevésődött az őt követő magyarság ösztöneibe, tudatába és lelkébe, ez az örökség mindig egyesíti a földrajzi térben és a történelmi időben szükségszerűen elkülönült magyarok nemzedékeit Vereckétől az Al-Dunáig, az Őrvidéktől Csángóföldig – mondta Kövér László szombaton Zalaegerszegen.

Az Országgyűlés elnöke a város Szent István-napi ünnepségén és az újonnan állított kettős kereszt avatásán arról beszélt, hogy legnagyobb királyunk “a közösségi szabadság legmagasabb eszményéből, az önrendelkező államból teremtett olyan valóságot, amelyben minden magyar megélhette, valóra válthatta a lelki szabadság legmagasabb eszményét, a keresztény hitet”.

Hóman Bálint történészt idézve hozzátette: Szent István “az egyetemes magyar gondolatnak és a korszerű haladás eszméjének legnagyobb megszemélyesítőjeként került a magyar nemzet sok évszázados tiszteletének központjába.”

A Parlament elnöke visszatekintésében a magyar történelem számos sorsfordító pillanatát felidézve azt mondta: mindazok a magyarok, akik számára a Szent István által megteremtett valóság “a történelem súlya alatt időszakosan elhalványult vagy szertefoszlott”, mindannyian “államalapító királyunk örökségéből merítettünk vigaszt, példát, erőt és célt ahhoz, hogy ismét valósággá építsük az eszményeinket”.

A Keletről érkezett pogány magyarok vállára Szent István helyezte a keresztényég nyugati keresztjét, amelyet letenni nem tudunk, s amely “a megsemmisülés örök veszélyével szemben a megmaradás örök reményét egyedi módon sugározza a magyar sorstörténetben” – vélekedett a politikus.

Az európai államfejlődésben egyedi módon Szent István magyar államának alapját nem pusztán a hűbéri magánkötelékek, hanem az egyént az összességhez fűző “spirituális kötelékek” képezték. “Ezt az összesség-fogalmat – ami nem más, mint a modern nemzet és nemzetállam korai, eszmei előképe – Szent István koronája, a nemzeti akaratnyilvánítás szimbolikus eszköze” testesítette meg.

Az Országgyűlés elnöke azzal folytatta beszédét, hogy Szent István megfogalmazásával “láthatatlan és látható ellenségeink” is tudták és tudják, hogy államalapító királyunk örökségének “nemcsak védelmezői vannak, hanem felszámoló-jelöltjei is akadnak mindig”. Nem véletlen hát, hogy a történelem során az önrendelkező magyar állam elleni támadások “mindig együtt jártak a magyarság keresztény hite és egyháza elleni támadásokkal”.

A Szent István trónra lépésétől napjainkig eltelt 1017 esztendőben a magyar nemzet “mindösszesen 575 esztendőt élhetett egy önrendelkező magyar állam keretei között, míg 442 esztendőt idegen fennhatóság alatt vergődve, vagy az önrendelkezési jogától megfosztott, alárendelt állam keretein belül volt kénytelen megélnie”. Ez a 442 esztendőnyi magyar élettapasztalat “442 nyomós érv amellett, hogy mi, mai magyarok a XXI. században is oltalmazzuk Szent István királyunk örökségét: önrendelkező nemzeti államunkat és keresztény hitünket” – tette hozzá.

Kövér László úgy vélekedett, hogy napjainkban Európában politikai és eszmei küzdelem zajlik “az európai nemzetek államfenntartói képességének aláásása, az európai társadalmak szétzilálása és az európai államok felszámolása érdekében”. A világban “vannak erőcsoportok, amelyek elég erősnek érzik magukat arra, hogy alárendeljék saját érdekeiknek Európát”.

Azok az erők, amelyek az elmúlt évtizedekben a szabadság jelszavát zászlójukra tűzve mindent megtettek annak felszámolásáért, amelyek Európában a népakarat által meghatározott közjó helyett “az ennek fölébe kerekedni törekvő magánérdeket akarják érvényesíteni”, most az Európai Egyesült Államok jelszavát tűzve zászlajukra “indulnak rohamra az európai nemzeti államok ellen” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.

Mint kifejtette: a küzdelem azon európai erőforrásokért zajlik, amelyek felett jelenleg még az európai nemzeti államok polgárai által demokratikusan megválasztott kormányok rendelkeznek.

“Az európai erőforrásokért folytatott politikai küzdelem ideológiai eszköze az európai emberek nemi, családi, vallási és nemzeti azonosságtudatának gyengítése, a tolerancia és a szolidaritás számonkérésével a bűntudat mesterséges felkeltése az európai emberekben annak céljából, hogy könnyebben beletörődjenek az európai civilizáció rendjének felszámolásába és az európai ember számára alávetettséget eredményező új rend kialakításába” – foglalta össze Kövér László.

Hozzáfűzte ezután, hogy Szent István mai magyar népe azonban nem kíván lemondani államáról, hitéről és azonosságtudatáról, a magyar választópolgárok erről döntöttek 2010-ben, ezt a döntésüket erősítették meg 2014-ben, és a 2018-as választásunknak is ez lesz a tétje.

“Arról döntöttünk, hogy úgy építjük újjá a magyar államot, hogy az képes legyen szolgálni és megvédeni a nemzetet”, olyan gazdaságot építünk, ami nem a pénzügyi spekulációkon, hanem értékteremtő munkán alapul. “Arról döntöttünk, hogy megerősítjük magyar azonosságtudatunkat, keresztény kultúránkat és nemzeti összetartozásunkat, segítjük a nemzeti tagállamok együttműködésén alapuló Európai Uniót abban, hogy Európa ne csak versenyképes, hanem az európai emberekké is maradjon” – fogalmazott a Parlament elnöke.

A zalaegerszegi Szent István-napi ünnepség keretében Székely János szombathelyi megyéspüspök szentelte meg a 74-es főút csácsi kereszteződésében újonnan állított kettős keresztet, majd Kövér László házelnökkel, Vigh László fideszes országgyűlési képviselővel és Balaicz Zoltán polgármesterrel (Fidesz-KDNP)közösen szegte meg az új kenyeret.

– MTI –








hirdetés