Az agysejtek működését befolyásoló új módszeren dolgozik Buzsáki György agykutató

Budapest – Az agysejtek működésének befolyásolását lehetővé tevő új módszeren dolgozik Buzsáki György agykutató, aki az M5 kulturális csatorna Amerikában jártunk. mestersége címere.. – Világhírű magyarok történetei című sorozatának vasárnap esti első részében beszélt először legújabb kutatási eredményeiről.

A Nature, a Science és a Neuron című tudományos folyóiratokban publikáló tudós elsősorban az agykéreggel és kiemelten a hippokampusszal, valamint az agyhullámokkal és az agy megismerő funkciójával foglalkozik. Kutatja az idegrendszer működését, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben, valamint új módszerek kifejlesztésén dolgozik, többek között a depresszió és az epilepszia gyógyíthatóságáért.

“Harminc évvel ezelőtt egy depressziós ember halálra volt ítélve” – mondta el a műsorban a kutató, hozzátéve, hogy ma már a depressziós betegségek nagy része átmenetileg, vagy hosszabb távon is gyógyítható, és az epilepsziával kapcsolatban is születtek eredmények.

“Mindenhol, ahol előrelépés történt eddig, az gyógyszereknek köszönhető” – emelte ki Buzsáki György, megjegyezve, hogy a világ azonban, legalábbis az agytudomány körüli világ most egy kicsit más irányba kezdett el mozdulni, méghozzá az elektronika felé.

A tudós szerint az a legoptimálisabb, ha a vizsgálat során nem kell behatolni a koponyán keresztül az agyba. Ezek az úgynevezett non-invazív beavatkozások azonban jelenleg korlátozott számban állnak rendelkezésre. Létezik transzkraniális mágneses ingerlés, transzkraniális elektromos ingerlés, és van akusztikus, vagy ultrahang ingerlés is. Mindegyik eljárásnak meg van a maga előnye, de mindnek komoly hátrányai is vannak. Buzsáki Györgynek és munkatársainak célja, hogy egyesítsék a három módszer előnyeit. “Most elkezdtünk egy komoly témával foglalkozni, amit úgy hívunk, hogy rádió frekvenciás ingerlés. Egy elektromágneses mezőt hozunk létre, olyan módszerrel, mint ahogy a maroktelefonok működnek” – fejtette ki a műsorban.

Állatkísérletek során a kutatóknak sikerült elérniük a módszerrel, hogy ugyanolyan módon tudják befolyásolni a sejtek működését, mintha elektromos ingerlést alkalmaznánk. Ehhez nem kell hozzáérniük az állathoz, csupán egy antennát kell építeniük körülötte, lehetővé téve a sejtek működésének serkentését, valamint a gátlását.

“Körülbelül ott állunk, ahol a másik technikák 15-20 évvel ezelőtt álltak, de most már nagyon sokat tapasztaltunk belőle. A következő lépés, hogy, hogyan tudunk antennákból összerakni olyan szerkezetet, amelynek a segítségével irányítani tudjuk a sugarat” – mondta a kutató, aki legújabb eredményeit csak novemberben fogja tudományosan publikálni.

Buzsáki György szerint a rádiófrekvenciás ingerlés előnye, szemben például a transzkraniális mágneses ingerléssel, amely csak 1-3 millimétert tud behatolni az agyba, hogy az be tud jutni egészen a hippokampuszig, lehetővé téve a hippokampusz működésének kívülről, mindenfajta sebészi beavatkozás nélküli befolyásolását.

Az agykutató szerint a következő nagy lépés az lenne, ha a különböző sejtcsoportokat tudnának befolyásolni előre eltervezett módon. “Ez egy hosszú kutatási program, de ez az, ami miatt nem alszom éjszakánként” – jegyezte meg a tudós.

Buzsáki György 2011-ben Freund Tamással és Somogyi Péterrel együtt nyerte el elsőként a szakma legnagyobb elismerését, az agykutatók Nobel-díjaként is emlegetett Agy-díjat a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért.

– MTI –








hirdetés