Az alapítvány nem adna pénzt Miskolcnak

Miskolc – Folytatódik a miskolci szegregációs ügy. Az önkormányzatot perlő alapítvány nem adna uniós pénzeket Miskolcnak iskolafelújításra, a szaktárca azonban máshogy vélekedik.  Az oktatási tárca közleménye

A szakminisztérium írja: „Miskolc önkormányzata a fejlesztési pénzeket a perekben nem érintett iskolák számára pályázza meg – reagált Borovszky Tímea, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának vezetője az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány megkeresésére (az alapítvány jelenleg is perben áll a miskolci önkormányzattal - a szerk.) Az ügy előzménye, hogy az egyik napilap írása szerint az alapítvány levelet írt Hiller Istvánoktatási és kulturális, valamint Bajnai Gordonönkormányzati és területfejlesztési miniszternek. Felhívják a figyelmüket arra: jogerős bírósági ítélet mondja ki Miskolc egyik iskolájáról, hogy szegregál. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság pedig a város más iskoláit is elmarasztalta. Az alapítvány szerint, ha egy városban ilyen gyakorlat tapasztalható, akkor ne jusson uniós fejlesztési pénzekhez.

Miskolc önkormányzata a fejlesztési pénzeket a perekben nem érintett iskolák számára pályázza meg, tudatja az Oktatási és Kulturális Minisztérium sajtóirodája. A tervezett uniós iskola-felújítások, bővítések három általános iskolát, valamint szakiskolákat érintenek. Ezek az intézmények vállalták a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját. Az OKM esélyegyenlőségi szakértői nemcsak a jelenlegi helyzetet elemzik, hanem ezekből kiindulva terveket készítenek el, hogy növeljék az integráció sikerességét. Ez a gyakorlatban azt jelenti: azon települések, amelyek eddig nem mutattak fel eredményeket az integrált oktatás területén, de vállalják, hogy ezen változtatnak, eséllyel nyújthatnak be pályázatot. Amennyiben a miskolci oktatási intézmények túljutnak a következő pályázati fordulón, konkrét esélyegyenlőségi akciótervet kell készíteniük. Az intézkedési terv elfogadása és egy sikeres iskola-felújítási pályázat azonban csak a munka eleje: a településnek meg kell valósítania vállalt feladatait, olvasható a közleményben.

Pró és kontra

A legnagyobb probléma, amit már annyiszor szóvá tettem: a bírósági határozatban nem szerepel az a megállapítás, hogy Miskolc szegregál, amit az alapítvány most is állít. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság pedig megállapítja ugyan a városban a szegregáció tényét, de azt is hozzáteszi, hogy ez nem vethető az önkormányzat szemére. Készek vagyunk lépni az esélyegyenlőség érdekében. Várunk a következő aktuális pályázatra, hogy korábbi terveinket (melyekre nem nyertünk pénzt) megvalósíthassuk. Ezek a tervek az óvodáskor előtti és óvodai fejlesztésre helyezik a hangsúlyt.
Dr. Kormos Vilmos, a miskolci önkormányzat oktatási osztályának vezetője

Többféleképpen lehet értelmezni a szakminisztérium közleményét. Meglep a dokumentum tartalma, mivel eddig a szaktárca azt hangoztatta: szegregáló önkormányzatok nem juthatnak uniós forrásokhoz. Ezt helyesnek is tartom az esélyegyenlőségi törvény betartatása érdekében. Az országban számtalan jó példa van a szegregáció megszüntetésére, de Miskolc önkormányzata nem hajlandó fölvállalni az integrációt. Pedig kapcsolataink révén segítséget nyújtanának ehhez. Miskolcon azonban azt mondta a polgármester, hogy ott nincs szegregáció.
Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány igazgatója


Előzmény:








hirdetés