Az aszály nem kedvezett az őszi vetésnek

Ahogy a kelésnek és a bokrosodásnak, úgy a talajmunkálatok elvégzésének sem kedvez a szárazság
Ahogy a kelésnek és a bokrosodásnak, úgy a talajmunkálatok elvégzésének sem kedvez a szárazság - © Fotó: Pusztai Sándor
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Az átlagostól rosszabb a növények állapota – vélekedett Rácz Imre.

Az elmúlt hónapokra jellemző csapadékszegény időszak sajnos már a talaj-előkészítésnél és a vetésnél is gondot okozott, vízhiányos nyárvéget és őszt hagytunk magunk mögött – tekintett vissza Rácz Imre. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke hozzátette: az első gondok a repcénél jelentkeztek. Sokszor rosszul előkészített, száraz magágyba kerültek a magok, amik így nem tudtak optimálisan, egyenletesen kelni.

Jóval az átlag alatt

– Nem sokat javult a helyzet a kalászosok vetésére sem. A csapadékhiány a talajban folyamatos vízdeficitet eredményezett. Ezen az állapoton a téli hó mennyisége sem tudott érdemben változtatni. Így értük el a tél végét és a tavaszt. Jellemző adat, hogy a megyében mért több évtizedes, februári csapadékmennyiséghez képest a megyében 28 milliméterrel esett kevesebb eső, ami tovább rontotta a kilátásokat. Pozitívumként említhető viszont, hogy ár- és belvízkárok, valamint téli fagykár nem sújtotta az állományt. A megye valamennyi tájegységéről elmondható, hogy összességében az átlagostól valamivel rosszabb a növények állapota és fejlettsége – mondta Rácz Imre, aki külön kitért a megye tájegységeire.

Eszerint a Szatmár-Ecsedi-­láp térségében az aszályos időben elvetett magok utáni heterogén kelések állapota az enyhe télben sokat javult, a jelenlegi aszályos időszakban azonban a fejlődés újra megtört. A kalászosok esetében kipusztulást eddig nem tapasztaltak a szakemberek, a repce több mint tíz százaléka viszont már biztosan elpusztult, vagy ki sem kelt. A fejtrágyázást a gazdák időben elvégezték, a gyomirtás a vontatott kelés miatt még nem kezdődött el. A Beregben is a csapadékhiány a legsúlyosabb gond. Az erősen kötött, agyagos talajban kevesebb a diszponibilis (hasznosítható) víz, ezért a relatíve magasabb talajvíz mellett is jellemzőek a szárazság okozta tünetek. A Nyírségben is problémát okoz az aszály. A kalászosok állapota vegyes, a növények fejlettsége jelentősen eltér attól függően, hogy milyen az adott talaj minősége és az eddig lehullott csapadék mennyisége. Vannak a térségben szépen fejlett táblák is, de sajnos ezeken a területeken is kezd mutatkozni a csapadékhiány. A kedvezőtlen őszi időjárás miatt a talajmegmunkálás ebben a térségben sem sikerült megfelelően, ami miatt nem kelt ki megfelelően, egyenletesen a kalászos állomány. A szélsőséges, csapadékmentes időjárásnak köszönhetően a kalászosok nem tudnak optimálisan fejlődni, ezért a fejtrágyafelvétellel is gondok vannak. A kalászosok vékony szálúak, az időszerű fenológiai állapothoz képest elmaradtak a növekedésben.

Közepes, helyenként gyenge gazdálkodási év jöhet

Felső-Szabolcsban a tritikálé viseli legnehezebben az aszályt. Repcét a szárazság miatt viszonylag keveset tudtak vetni az elmúlt ősszel a gazdák. A hóolvadás után siralmas képet mutattak a táblák: elszáradt leveleket lehetett csak látni, a meleg beköszöntével azonban szépen kizöldültek a területek. A Rétközben a kalászosok állapota nem mutat szignifikáns különbséget, a kimondottan jó állapotúnak mondható területek nagysága a teljes vetésterület 20 százalékát adja ki. Más a helyzet a repcénél, a megyében itt a legnagyobb a kipusztulás, vannak termelők, akik az állományuk hetven százalékát tárcsázták már ki. Mindent egybevetve az időjárás kedvezőre fordulása mellett is csak egy közepes, helyenként gyenge gazdálkodási évre számíthatunk az őszi vetésű növényeknél.

TG








hirdetés