Az egészségügyi szakma egy része bízik a bértárgyalások sikerében
A Figyelő című hetilap által csütörtökön Budapesten rendezett egészségügyi konferencián a szakmai szervezetek vezetői kitértek az aktuális egészségpolitikai intézkedésekre is, továbbá az egészségügy súlyos munkaerőgondjának megoldása és az ehhez szükséges bérrendezés állt az előadások középpontjában. Papp Magor előadásában azt mondta: az elmúlt öt évben csaknem ötezer orvost vesztett az ország a migráció következtében, miközben a külföldről érkező utánpótlás nagyjából 350 volt. Véleménye szerint az egészségügyben dolgozók nagyon sokat várnak a bértárgyalások kimenetelétől. Mint mondta, ha hosszú távú megegyezés születik és kialakul egy lépcsőzetes életpálya, komoly itthon tartó ereje lehet. Ugyanakkor ha továbbra sem tudnak érdemi megoldást nyújtani, az elvándorlás fokozódni fog. Ezzel kapcsolatban kitért arra is: több ország példája igazolja, hogy ha kiszámítható bértáblát kínálnak az orvosoknak, annak megtartó ereje lehet. Példaként kiemelte Lengyelországot, ahol az egészségügyi bérek 2005-ben történt rendezése óta 2011-re mintegy 80 százalékkal csökkent az orvosmigráció. A rezidensszövetség elnöke hangsúlyozta: az akciójuk során letétbe helyezett felmondóleveleik érvényesítését ugyan három hónappal elhalasztották, de már ebből is csak egy hónap van hátra. Ezért bízik benne, hogy felgyorsulnak az események, és megnyugtató eredménnyel zárulnak a tárgyalások. Kiemelte: az akciójukhoz csatlakozó 2500 orvos nem azért helyezte letétbe felmondólevelét, mert el akarnak menni az országból, hanem közösen akarják kiharcolni azokat a feltételeket, amelyekkel itthon maradhatnak – tette hozzá. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke is bízik a bértárgyalások sikerében. Ismét üdvözölte a szakmai szervezetek belátását, hogy nem különböző akciókkal, hanem a tárgyalóasztalnál keresnek megoldást. Ugyanakkor hangsúlyozta: az egészségügyi szakemberhiányt sürgősen meg kell oldani. A kórházszövetség elnöke szerint minden szakmai szervezetnek ki kell állnia a profiltisztítás mellett. Mint kiemelte: azon a szülészeti osztályon, ahol nincs naponta egy szülés, illetve nincs mellette gyermekgyógyászat, ott átszervezésben kell gondolkodni. Az egészségügy átalakításában nem a helyi lobbi érdekeit, hanem a biztonságos betegellátást kell szem előtt tartani – tette hozzá Rácz Jenő. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke (MOK) is felhívta a figyelmet az egészségügyi ágazat “riasztó adataira”. Mint mondta: a Magyarországon jelenleg a patológusok fele hiányzik, a betöltetlen háziorvosi praxisok száma lassan eléri a kétszázat. Fiatal orvosokból nincs utánpótlás, de emellett egyre többször kapnak hírt arról is, hogy vezető orvosi pozíciókra sincs jelentkező. Az egészségügyi munkaerő és az ellátás minősége szempontjából “katasztrófahelyzet” van – hangsúlyozta. A MOK elnöke azt mondta, a bértárgyalások végső célja az orvosok itthon tartása, de véleménye szerint a felkínált forrásokból ez nem teljesíthető. Éger István az alternatív források felkutatásáról szóló terveket “elcsépelt közhelynek nevezte”, amelyet az elmúlt 15 évben már sokszor hallott. A MOK elnöke szerint az egész ágazat számára kell sürgős megoldásokat találni, ezzel kapcsolatban ismételten elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bértárgyalásokon megosztják az egészségügyben dolgozókat: a szakdolgozóknak kevesebb jut, míg az alapellátás szereplői teljesen kimaradnak a mostani béremelésből. Szócska Miklós államtitkár ugyanezen a konferencián korábban azt mondta: az egészségügyi államtitkárság napokon belül ismerteti a szakmai szervezetekkel a kormány elé terjesztendő béremelési javaslatának konkrét számait. Közben folyamatosan tárgyalnak a Nemzetgazdasági Minisztériummal az ágazatban dolgozók anyagi körülményeinek rendezésére szolgáló hosszú távú stratégiáról – tette hozzá az államtitkár.
