Az első vívóiskolák és hőseink a reformkorban

Az első vívóiskolák és hőseink a reformkorban
© Fotó: Magyar Szablyavívó Iskola
Nyíregyháza – A magyar szablyavívás története nem ismerhető meg történelmi alapismeretek nélkül. Tudni kell, mikor volt a reformkor, ki volt Széchenyi István vagy Wesselényi Miklós.

Az utóbbiról, a zsibói bölényről kevesen tudják, hogy a barátjával, Széchenyi gróffal ő hívta életre – angliai és franciaországi tapasztalatok alapján – az első magyar szablyavívó-iskolákat – fordította tekintetünket a múlt felé Máday Norbert.

A sajátjából alapította

– „Egy nemzetnek se lenne illőbb és szükségesebb a kardját jól forgatni tudni, mint a magyarnak, mert ami, s amije van, azt ennek köszönheti” – írta Wesselényi Miklós báró az 1800-as évek elején, amikor néhány tucat gazdag magyar arisztokratával – Batthyány Lajos gróffal, Sándor Móriccal, az Ördöglovassal – hozzáláttak a munkához. Az egyik iskolát Pest-Budán, a másikat Kolozsvárott állították fel. Saját pénzből, mert az igazi magyar a sajátjából ad! Az alapítólevelekből kiolvasható: a szegény sorsúak számára is lehetővé kívánták tenni, hogy megtanulhassák a magyar kultúra e fontos sporttudományát, méghozzá magyar nyelven. A kard volt ugyanis a nemzeti fegyver.

– A szabadságharc leverése után mindegyik iskolát a földdel tették egyenlővé. Utolsóként egyedül a komári vár tartott ki. Az ottani vívómester, Keresztessy József ingyen oktatta a ’48-as honvédtiszteket, pedig ő sem volt gazdag ember, gyerekkorában kéménysepréssel kereste meg a kenyérre valót. Ezért is jelentette ki: a szabadság katonáitól nem kér egy vasat sem. Végül ős is több évre börtönbe került.

Se többet, se kevesebbet

– Szabadulva az első gondolata volt, hogy újra vívóiskolát nyisson. Pest-Buda rendőrfőnökének – merthogy a város egyesítése előtt, 1851-ben vagyunk – 32 sikertelen beadványt küldött, mire célját elérhette. Amikor Prottman rendőrfőnök végre magához hívatta, előírta: kard helyett fabotokkal kell gyakorolniuk és kizárólag meghatározott létszámban. Így akarta még jobban megalázni. Keresztessy távozásakor még utánaszólt: „Mondja, mennyi embert szeretne tanítani?” „Rendőrfőnök úr, se többet, se kevesebbet, mint negyvennyolcat” – jött a határozott felelet.

– Az iskola világhírű vívóhely lett. A két leghíresebb olasz mester is ellátogatott ide, hogy megvívjanak Keresztessyvel. A magyar mester néhány vágással porig alázta mindet. Az olaszok másnap visszasomfordáltak a Zöldfa utcai iskolába, s kikunyerálták a megleckéztetőjüktől, hogy aláírhassák a diplomáját, amit a korszak 6 legnagyobb mestere látott el a kézjegyével – idézte fel a történéseket Máday Norbert.

KM-MJ



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés