Az EU-országok külügyminisztereinek informális találkozóit az uniós zsargonban “Gymnich”-ként emlegetik – utalásként arra, hogy először 1974-ben, a német elnökség alatt szerveztek ilyen jellegű rendezvényt a németországi Gymnich kastélyában.
Az eredeti cél az volt, hogy a miniszterek hivatalos és kötött napirend nélkül, határozattervezetek szövegezésével nem bíbelődve, oldottan és szabadon véleményt cseréljenek az időszerű, illetve az átfogóbb kérdésekről. E “Gymnich-felfogás” szerint az informális találkozók célja nem a döntéshozatal, hanem a “szellemi feltöltődés”.
Az idők során aztán egyre gyakrabban fordult elő, hogy túl sok, döntést igénylő, konkrét napi kérdés torlódott fel, és a kötetlennek tervezett találkozók egy részét is ezeknek szentelték. A végén már egy “Gymnich” alig különbözött valamiben a hivatalos külügyminiszteri tanácskozásoktól.
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője – diplomáciai források szerint – többször hangoztatta, hogy azt szeretné, ha “a Gymnich újra Gymnich lenne”, és a kötetlen találkozókat nem annyira napi aktualitásoknak, hanem az átfogóbb témáknak szentelnék.
Ennek jegyében a most pénteken és szombaton tartandó koppenhágai rendezvényen egyebek közt azt tekintik át, hogy miként erősítheti az unió a külpolitikában “saját emberi jogi arcélét”. A dán elnökség szerint lényegében arról folyik majd általános vita, hogy miként válhat az unió “hatékonyabb külpolitikai tényezővé” a gazdasági válság időszakában, és az elgondolások szerint e hatékonyságnövelés egyik eszköze lehet az emberi jogi megközelítés erőteljesebb hangsúlyozása.
Eszmecserét terveznek emellett az EU stratégiai partnereivel való együttműködés tapasztalatairól, valamint az unió déli és keleti szomszédságpolitikájáról. Beszélnek majd a miniszterek arról is, hogyan látják a Lisszaboni Szerződéssel megteremtett Európai Külügyi Szolgálat működésének kezdeti időszakát, mennyire váltotta be eddig a reményeket az újonnan létrehozott uniós külügyi apparátus.
- MTI -