Az EP és az uniós tanács megállapodott az európai nem teljesítő hitelek kezeléséről szóló javaslatról

Brüsszel – Politikai megállapodást értek el az Európai Parlament és az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Ausztria tárgyalói az európai nem teljesítő hitelek további kezelését célzó, az Európai Bizottság által márciusban benyújtott javaslatokra vonatkozóan – közölte az uniós tanács kedden.

A tájékoztatás szerint a politikai megállapodás fontos lépés az uniós bankszektor kockázatainak további csökkentése és ellenálló képességének megerősítése felé, amint azt a múlt heti euróövezeti csúcstalálkozó következtetései is hangsúlyozták.

Az elfogadott intézkedések biztosítják, hogy a bankok pénzeszközöket különítsenek el a jövőben kibocsátásra kerülő, esetleg nem
teljesítővé váló hitelekkel kapcsolatos kockázatok fedezésére. Ez megakadályozza a bankok mérlegeiben a nem
teljesítő kitettségek felhalmozódását, és lehetővé teszi a bankok számára, hogy betöltsék a gazdaság finanszírozásában és a növekedés támogatásában nélkülözhetetlen szerepüket. A javasolt új szabályok úgynevezett prudenciális intézkedéseket, azaz közös minimális veszteségi fedezetet vezetnek be azon pénzösszegekre vonatkozóan, amelyeket a bankoknak a jövőbeni kölcsönök által okozott veszteségek fedezésére kell fordítaniuk. Abban az esetben, ha egy bank nem felel meg az alkalmazandó minimális szintnek, az összeget a pénzintézet saját tőkéjéből vonnák le – közölték.

Az Európai Bizottság március közepén terjesztett elő az uniós bankszektorbeli nem
teljesítő hitelek kezelését célzó intézkedéscsomagot. A csomag a nem
teljesítő hitelek másodlagos piacainak további fejlesztésére, a biztosítékkal fedezett hitelek gyorsított peren kívüli végrehajtására, valamint a nemzeti eszközkezelő társaságokra vonatkozó technikai tervezetre irányuló javaslatokat tartalmazott.

A javaslat egyebek mellett kimondja: biztosítani kell, hogy a bankok elegendő forrást különítsenek el az esetleg nemteljesítővé váló, a jövőben kibocsátására kerülő hitelekkel kapcsolatos kockázatok fedezésére. Célul tűzi ki a követelésbehajtás megkönnyítését a korábban előterjesztett fizetésképtelenségi és vállalkozási szerkezetátalakítási javaslat kiegészítéseként.

A bizottság tájékoztatása szerint az EU-ban székhellyel rendelkező hitelintézetek teljes eszközállománya 2,8 százalékkal, a 2016-ban számlált 34 milliárd euróról 2017-re 33 milliárd euróra csökkent. A nem teljesítő hitelállomány 1,14 százalékponttal csökkent, a 2016. szeptemberben mért 5,58 százalékról 4,44 százalékra 2017 szeptemberére.

Az Európai Központi Bank felügyelete alatt álló bankok 2014 óta 234 milliárd euró tőkeemelést hajtottak végre, és sokkal jobb likviditási tartalékokkal rendelkeznek. Noha komoly előrelépés történt, a nem teljesítő hitelek továbbra is Európa bankrendszerének egyik jelentős fennmaradó kockázatát képezik. A nem teljesítő hitelek felhalmozott állományának és esetleges jövőbeni felhalmozódásának kezelése elengedhetetlen a bankunió kiteljesítéséhez – tették hozzá.

A nem teljesítő hitelek olyan hitelek, amelyek esetén a hitelfelvevő nem képes a kamatra és a tőkére kiterjedő törlesztőrészletek ütemezés szerinti teljesítésére. A teljesítés több mint 90 napos késedelme esetén, vagy ha valószínűtlennek ítélik meg a hitelfelvevő általi törlesztést, a hitelt nem teljesítő hitelként sorolják be.

A megállapodást most a tagországok uniós ügyekért felelős nagyköveteinek kell jóváhagyniuk, majd felkérik az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy fogadják el a rendelettervezetet.

– MTI –








hirdetés