Az esőemberek köztünk élnek!

Az esőemberek köztünk élnek!
Az esőemberek köztünk élnek!

Az autizmus kifejezést hallva gyanítom, a többségünknek a Dustin Hoffman alakításával elhíresült Esőember című film jut az eszünkbe. Autista gyermeket látva mégis sokaknak rándul görcsbe a gyomruk, mert nem tudják, miként kell kezelni a helyzetet. A SZON Bandiné Szalkai Mónikát, a Szabolcsi Esőemberekért Alapítvány titkárát és fejlesztő pedagógusát kérdezte az ügyben, aki bevezetett bennünket az esőemberek világába. 

– Mi is az autizmus?

– Az autizmus sokáig nem számított külön betegségnek, inkább a skizofrénia gyermekkori formájának tekintették. Csak később derült ki, hogy az autizmus skálája igen széles a rendkívül súlyos (értelmi fogyatékossággal társult) állapotoktól, az olyan igen enyhe formákig, ahol az intellektus és a nyelvi készségek ugyan megtartottak, de a szociális kötődés zavara, továbbá a viselkedés sztereotipizáltsága észlelhető. Az autizmus átható fejlődési zavar, ez azt jelenti, hogy a károsodás az élet minden területét érinti. Elsősorban az idegrendszer azon funkciói károsodnak, melyek a kommunikációért, társas kapcsolatokért felelősek.

– Melyek azok a tünetek, melyek alapján autizmusra gondolhatunk?

– A gyermek fejlődése során leggyakrabban 3 éves kor körül válnak a tünetek olyan markánssá, hogy a szülők orvoshoz fordulnak, valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló tünetek! Bizonyos jelenségek együttes megléte már okot adhat a gyanúra, ilyenek pl. a „túl jó”, szinte már közömbös csecsemő, akinél hiányzik a hangok és a gesztusok utánzásának szokása. Fontos megemlíteni, azt a néhány területet: a társas interakció, a szociális kommunikációban használt nyelv, és a sztereotip viselkedés ahol mindenképpen rendellenesen fejlődik az autista gyermek. A gyenge társas interakció jelzői, hogy a gyermeknek nincsenek vele egyidős, egyenrangú barátai, ismerősei,- annak a spontán érdeklődésnek a hiánya, hogy sikereit, érdeklődését, örömeit megossza másokkal. A kommunikáció problémái, hogy a beszélt nyelv késői megjelenése vagy hiánya, vagy ha a gyermek beszél, beszélgetést nem tud kezdeményezni vagy fenntartani. A beszédet gyakran inkább zajnak, szavak halmazának érzékelik. Hétköznapi gesztusokat is fenyegetésnek élhetnek meg. Még a verbális kommunikációra képes autisták sem képesek a nyelv eszközeivel megfelelő módon élni. Sokan csupán monoton módon ismételgetik a hozzájuk intézett szavakat, gyakran vagy szó szerint értenek mindent, vagy egyáltalán nem értik, hogy mit mondanak nekik. Az autisták viselkedését sztereotípiák jellemzik. Nagyon gyakori a ritmikus hajlongás, himbálózás, kar-, és lábmozdulatok. Képesek órákig ismételgetni ugyanazokat az egyszerű mozdulatokat, játékokat. Imádnak például tárgyakat pörgetni, akár órákon át. A társasjátékokat, szerepjátékokat nem igénylik. Gyakran kifejezetten ragaszkodnak bizonyos tárgyakhoz. Igénylik a megszokott környezetüket, napi ritmusukat, minden változtatásnak ellenállnak. A szokásos rutin megzavarása dühkitörést, heves indulatokat válthatnak ki.

– Milyen okok állhatnak az autizmus hátterében?

– Az autizmus okai nem ismertek. A kutatók számon tartanak különböző valószínű okokat. Egyrészt úgy tűnik, hogy a betegség genetikus és örökölhető, ugyanakkor egy sor betegség is valószínűsítheti, vagy pedig az, ha a terhesség alatt az anya szervezetébe káros anyagok jutottak. Az elmúlt évek során többen is hangot adtak a félelmüknek, hogy a csecsemőkori himlőoltás és az autizmus között összefüggés van.

– Gyógyítható az autizmus?

– Az autizmus nem gyógyítható, de a tünetek csökkenthetőek. Sokfajta therápiás módszert ismerünk, amit hatékonyan alkalmaztak az autista gyermekek fejlesztésében. Ilyen Pl.: a zeneterápia, hydroterápia, hippoterápia (gyógylovaglás), valamint a kognitív fejlesztési lehetőségek közül, a son-rise módszer, és a képkártya-csere módszer.

– Hová forduljunk segítségért?

– Ha felmerül az autizmus gyanúja, forduljunk a témában járatos szakemberhez segítségért, aki igazolja, illetve kizárja a betegség meglétét, és képes speciális segítséget nyújtani. Kérdezzünk rá a közelünkben megtalálható szakértők és támogató szervezetek nevére. Nyíregyházán a Gyermekek Háza Óvoda, a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola, és Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Általános Iskola foglalkozik autista gyermekek fejlesztésével, oktatásával.

– Az autista emberek és gyerekek tudatában vannak annak, hogy ők autisták?

– Ez egy érdekes kérdés! Azt hiszem, mondhatom azt, hogy vannak közülük, akik igenis tudatában vannak másságuknak. 1994-ben jelent meg egy könyv, amelyben egy nem beszélő súlyosan autisztikus fiú írta le támogatott kommunikációval mindazokat a szorongásokat, amit átélt. Mindaz, amit általában csak sejtünk, ő érthetően, világosan közölte, egyes szám első személyben.

– Milyenek az autista gyermek kilátásai, mi történik velük, ha kikerülnek az iskolai rendszerből?

– Minden nagymértékben függ a betegség súlyosságától. Elmondható, hogy az enyhébb esetekben, ahol az intelligencia átlagos vagy akár kiemelkedő is, a tünetek enyhék, megfelelő, korai fejlesztés folyt, ott (mindössze az esetek 1-2 százalékában) a beteg felnőtt korára képes munkát vállalni, párkapcsolatot kialakítani is. Azok a fiatalok, akik megfelelő munkát találnak, keményen dolgoznak és megbízhatóak, csak egy értő és elfogadó munkahelyi környezetre van szükségük.  Egy autista fiútól származó idézettel lehetne erősíteni, az utóbbi mondatomat – „ Az autista, ha tudatos lény, sok mindent megtanul, és szép lassan megtanulja, hogy mire kell vigyáznia, és ha van megfelelő segítsége, egészen jól elboldogul”.

Kapcsolódó írások:

-M. István-








hirdetés