Az illegális műkincspiactól az üvegvitrinekig

Akt.:
A lélegzetelállító leletegyüttes április 15-éig tekinthető meg a Jósa András Múzeumban
A lélegzetelállító leletegyüttes április 15-éig tekinthető meg a Jósa András Múzeumban
Nyíregyháza – A kincsek megtalálóját még azelőtt meggyilkolták, hogy túladhatott volna az értékes ezüstleleteken.

Nézz körbe 360 fokban! A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”!

Még több 360 fokos videóért fel iratkozz fel a Hírek 360 YouTube csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook oldalát!


Újabb nagyszabású kiállítás nyílik a Jósa András Múzeumban március 27-én: Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kaposvár, Kecskemét és Miskolc után Nyíregyházára érkeznek a Seuso-kincsek.

A tárlat csoportosan, fegyveresek és teremőrök, valamint a múzeum munkatársainak kíséretében látogatható.” Pintye Gábor

– A tárlat példátlan biztonsági intézkedések mellett, negyvenfős csoportokban, fegyveresek és teremőrök, valamint a múzeum munkatársainak kíséretében látogatható. A magyar állam és a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei részt vettek a kiállítótér biztonságtechnikai rendszerének kiépítésében, a riasztók beszerelésében – mondta el érdeklődésünkre Pintye Gábor. A kiállítás kurátora hozzátette: az volt a rendezők kérése, hogy a vándortárlat állomásain az adott terülten illetékes múzeum a saját gyűjteményéből próbáljon hozzátenni a Seusóhoz méltó kincseket.

– Szabolcs és Bereg vármegyében a századelőn és a múlt század végén jelentős leletek kerültek elő, melyeket azonnal a Nemzeti Múzeumba szállítottak. A megyei kincsek egy része „hazatér” a kiállítás idejére, a közönség láthatja az orosi és a barabási sírleletet, a gelénesi, illetve az ormódi kincsleletet – árulta el a szakember.

Kétszázezer liter bor ára

A tárlat idején, azaz április 15-éig meghosszabbított nyitvatartással, reggel nyolctól este nyolc óráig várják a Jósa András Múzeumban a látogatókat – ünnepnapokon és a hétvégéken is, míg az úgynevezett Seuso-maraton keretében április 6-án és 14-én éjfélig tekinthetik meg az érdeklődők a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincsgyűjteményét. A tizennégy nagyméretű ezüstedény össztömege 68,5 kilogramm. Az ezüstműves remekek saját korukban összesen 2040 solidust érhettek – ez azért is meghökkentő, mivel a IV. században egyetlen solidusból 350 liter búzát vagy 109 liter bort lehetett vásárolni – olvasható a Jósa András Múzeum honlapján.

A Seuso-kincset két, ételek tálalására szolgáló nagyméretű, lapos tál, két további tálaló és valószínűleg díszként is használt tál, egy mély mosdótál és két hozzá tartozó, geometrikus díszítésű kancsó, egy dionüszoszi és egy görög mitológiai ábrázolással, valamint egy állatalakokkal díszített kancsó alkotja. Két vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is része az együttesnek. A kincseket a IV. század utolsó évtizedeiben vagy az V. század elején rejthették el, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve. Az ezüstedényeket egy rézüstben helyezték el úgy, hogy a nagy tálakat alulra, lefelé fordítva egymásra, majd a kisebb edényeket a tetejükre fektették.

Két részletben tért haza

A római császárkor késői szakaszából származó kincslelet nevét az úgynevezett Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott. Nevét más történeti forrás nem őrizte meg, de elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is hozzátartozhatott.

A késő császárkorból ismert mintegy harminc, lakomakészlet darabjait is tartalmazó nemesfémlelet között a Seuso-kincs mind művészi, mind anyagi értékét tekintve kiemelkedő helyet foglal el. A kiállításon bemutatott ezüstkészlet össztömegével a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsleletek között a legértékesebbnek számít.

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén. Azóta sok viszontagságon ment keresztül, és több évtizeden át a nyilvánosság előtt is rejtve maradt. A rendelkezésre álló adatok szerint a leletet egy fiatalember találta, azonban hivatalos bejelentést nem tett: feltételezhető, hogy azt illegálisan kívánta értékesíteni. Bizonyíték ezekre azonban nincs, mivel a megtaláló gyilkosság áldozata lett. A Seuso-kincsnek ezután nyoma veszett, majd a műkincspiacon bukkant fel.

A tizenöt, ma is ismert darabot a nyolcvanas években vásárolta meg egy befektetőcsoport. A kincset egy angol konzorcium egy 1990-es New York-i árverésen kívánta értékesíteni, mai értékén számítva mintegy 100 millió eurós kikiáltási áron, ennek az összegnek a többszöröséért. A magyar állam sosem mondott le tulajdonjogáról, és hogy visszaszerezze a páratlan értékű ezüsttárgyakat. Több éven át tartó sikeres tárgyalássorozat eredményeképpen 2014-ben és 2017-ben hazatérhetett a gyűjtemény. Három évvel ezelőtt 15 millió euró, legutóbb pedig a leletegyüttes még értékesebb darabjai esetében 28 millió euró kompenzációs díjat fizetett. Ez összességében jóval kevesebb, mint az 1990-es évek elején tervezett aukciós kikiáltási ár.

A tárgyalásoknak köszönhetően a nagyközönség mostantól szabadon megcsodálhatja a késői császárkor kiemelkedő művészi színvonalú műkincsegyüttesét.

– CsA –


Megyei kincseink

A vándorkiállítás részeként látható megyei kincsek:

az orosi sírlelet: övcsatok, hajkarika, ékkőberakásos markolatdísz;

a barabási sírlelet: aranyozott, ezüst övcsatok, ezüstözött tükör, római üvegpohár;

a gelénesi mini kincslelet: két ékkőbetétes, aranyozott ezüst fibula;

az ormódi kincslelet (Kárpátalja): aranypénzek és beolvasztásra szánt ékszertöredékek.








hirdetés