Az orosz alkotmánybírák elutasították a strasbourgi bíróság ítéletének végrehajtását

Moszkva – Első ízben utasította el az orosz alkotmánybíróság az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy ítéletének végrehajtását Oroszország szuverenitásának megsértésére hivatkozva – közölte hétfőn a moszkvai testület.

A strasbourgi nemzetközi bírói testületnek az Angulov és Gladkov ügyben még 2013-ban meghozott verdiktje értelmében Moszkvának biztosítania kellene a börtönbüntetésüket töltő elítéltek számára is a választójog gyakorlását. Az orosz alkotmánybíróság szerint az ítélet ellentétes az orosz alaptörvénnyel, ezért annak végrehajtása nem lehetséges.

Az orosz alkotmánybírók döntése szerint az emberi jogi bíróság túllépte hatáskörét, mert az orosz alaptörvény a börtönbüntetésüket töltő elítéltek számára megtiltotta a szavazást, és a strasbourgi testület nem követelhet alkotmánymódosítást Oroszországtól. Határozatuk rámutatott, hogy Oroszország az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény ratifikálásakor nem adta beleegyezését alkotmányának módosításához.

A határozat értelmében az egyezmény nagyobb jogi erővel bír ugyan az oroszországi szövetségi törvényeknél, de az alaptörvénynél nem, és azzal nem is egyenlő. A testület rámutatott, hogy kizárólag a szabadságvesztésre ítéltek nem élhetnek választójogukkal, s az orosz büntető törvénykönyv csaknem teljesen kizárja annak lehetőségét, hogy börtönbe zárják azokat, akik első ízben követtek el enyhe vagy közepes súlyosságú bűncselekményt.

Az orosz alkotmánybíróság szerint az EJEB ítéletét lehetetlen végrehajtani mind a törvényhozás módosítása, mind pedig Szergej Angulov és Vlagyimir Gladkov választójogának helyreállítása szempontjából. A két elítélt a 90-es évek elején kapott egy évtizedet meghaladó szabadságvesztést, és 2004-2005-ben fordult a strasbourgi bírósághoz.

Az orosz alkotmánybíróság azonban rámutatott, hogy azok esetében, akik nem börtönben, hanem büntető kolóniákban töltik büntetésüket, a szövetségi törvényhozás alkalmazhatja a büntetés alternatív formáit, így az érintettek visszanyerhetik a szavazójogukat. Ekképpen az EJEB határozata részben végrehajtható.

Az orosz igazságügyi minisztérium februárban kérte az alkotmánybíróságtól az EJEB ítéletének mérlegelését. Az orosz törvényhozás mindkét háza, a kormány, az elnöki hivatal, a főügyészség és a központi választási bizottság egyaránt azt kérte, hogy ne kelljen végrehajtani. Hivatkozási alap volt egyebek között, hogy Nagy-Britannia John Hirst elítélt esetében szintén nem hajtotta végre az EJEB egy hasonló határozatát.

Az orosz szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat adatai szerint Oroszországban jelenleg 650 ezren töltik a rájuk kiszabott szabadságvesztést.

Vlagyimir Putyin orosz elnök december 15-én írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében az alkotmánybíróság figyelmen kívül hagyhatja a nemzetközi bíróságok döntéseit. A jogszabály lehetővé teszi a testület számára, hogy végrehajthatatlannak minősítse a nemzetközi törvényszékek döntéseit, közülük is elsősorban az EJEB ítéleteit, ha azok ellentétesek az alkotmánnyal.

Megfigyelők szerint a törvénnyel a Jukosz kőolajipari vállalat egykori részvényesei kárpótlásának elutasítását készítették elő Moszkvában. Ha Oroszország nem kötelezhető a jövőben az EJEB döntéseinek alkalmazására, akkor azt az ítéletet sem kell figyelembe vennie, amely 1,9 milliárd eurós kártérítés kifizetésére kötelezi a 2004-ben pénzügyi csalás vádjával szétdarabolt Jukosz vállalat volt részvényeseinek, köztük az ellenzéki Mihail Hodorkovszkij főrészvényesnek. A Jukosszal kapcsolatosan a hágai Állandó Választottbíróság 2014-ben döntött úgy, hogy Moszkvának 50 milliárd dollár (37 milliárd euró) kárpótlást kell megfizetnie az olajvállalat részvényesei számára. Oroszország azonban elutasította az ítélet végrehajtását.

Az EJEB az 1950-es Emberi Jogok Európai Egyezménye betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. Az Európa Tanács által elfogadott egyik legfontosabb egyezménynek a Tanács mind a 47 tagja, így Oroszország is részese.

– MTI –








hirdetés