Az ország, ami elrabolta a szívemet

Fanni életre szóló élményekkel gazdagodott az Argentínában töltött kilenc hét alatt
Fanni életre szóló élményekkel gazdagodott az Argentínában töltött kilenc hét alatt
Nyíregyháza – A Kölcsey gimnázium diákja két hónapot töltött Argentínában cserediákként.


– Ezen a nyáron lehetőséget kaptam arra, hogy megismerkedjek a cserediákélettel, így két hónapot tölthettem el Argentínában. Június 20-án érkeztem meg, és kilenc héttel később, augusztus 23-án tértem vissza Magyarországra. A reptéren a fogadó családom várt, akiket azonnal megkedveltem. Mivel Argentína a déli félgömbön található, ezért a magyarországi forróságból egyenesen a télbe csöppentem. Persze ezt a telet inkább egy kellemes őszies és tavaszias időjárás keverékének nevezném. Másrészről, mivel ott akkor tél volt, tanítás is volt, így iskolába is jártam a cserediákommal együtt.

Címer az egyenruhán

– Az első héten az iskolával ismerkedtünk, ami nagyon különbözik az itthoni oktatási intézményektől. Nagyon élveztem minden pillanatát, minden nap új barátokat szerezhettem és új dolgokról is hallottam, tanulhattam. Az egyik legfőbb különbség az, hogy egyenruhában jártunk, amin az iskola címere is rajta volt. Bevallom őszintén, hogy imádtam egyenruhában járni, igazán elegánsnak éreztük benne magunkat, és rangot adott az iskola szellemének is. Ezt követően megkezdődött a három hetes téli szünet, amely alatt minden nap csináltunk valami izgalmas és érdekes programot. Első programunkon három másik cserediák fogadócsaládjával együtt elutaztunk a brazil határ közelébe – 1200 kilométert autóztunk. A négy argentin fogadó család közül háromnál magyar cserediák volt, míg egy családnál egy német lány. Nagyon jó volt találkozni velük, nagyon jól éreztük együtt magunkat.

Zuhogók, vízesések

– A legszebb utunk az Iguazú Nemzeti Parkba és vízeséshez vezetett, aminek az a különlegessége, hogy két dél-amerikai ország határán fekszik. Nyolcvan százaléka Argentínában helyezkedik el, a többi húsz pedig Brazíliában. A víz­esés 270 különálló zuhogóból és kisebb vízesésből áll, melyek a folyón 2,7 kilométer szélességben húzódnak. A víztömeg a vízeséseken maximum 82 métert esik, átlagos magasságuk 60 méter. A vízesést az itt élő őslakos indiánok nevezték el, amelynek jelentése nagy víz.

argentina1

Az elnevezés találó, mégsem tükrözi teljesen a valóságot, a dzsungelben a számtalan lépcsőn alázuhanó víztömeg ugyanis az elnevezésnél sokkal impozánsabb látképet takar. Nemcsak a látvány fantasztikus, de az odavezető út is. A vízesést trópusi esőerdő veszi körül, amelyben túraútvonalak találhatóak. Az volt az egyik kedvenc pillantom, amikor túráztunk a dzsungelben és éreztük a friss levegő illatát, a természet lágy ölén színes madarakkal és virgonc majmokkal is találkozhattunk. A vízesés nemcsak az argentin oldalról varázslatos, a brazil oldalról is igazán lenyűgöző. Argentínában nagyon közel tudtunk menni hozzá, és túrázhattunk is a dzsungelben, Brazíliában pedig egy távolabbi, de egybefüggő látvány tárul elénk. Csodálatos és hihetetlen érzés volt a természetet és az állatvilágot ilyen közel érezni magamhoz, boldog vagyok, hogy láthattam a világ 7 természeti csodájának egyikét. Másnap megálltunk egy kilátóban, amely a három dél-amerikai ország, Brazília, Argentína és Paraguay határán húzódik, így egyszerre három országban lehettünk, ami leírhatatlan élmény volt.

Hasznos tapasztalatok

– Ez alatt a két hónap alatt rengeteg új impulzus ért, sok hasznos tapasztalattal gazdagodtam. Gyerekkorom óta mondogatom, hogy az utazás szélesíti a látókörünket, és ez tényleg így van. Életem legemlékezetesebb 2 hónapját hagytam magam mögött Argentínában. Elmondhatatlanul jó érzés, hogy a világ másik részén is vannak barátaim, egy szerető családom és cserediákom, Sofia, akit decemberben én fogok vendégül látni a családommal Magyarországon és alig várom, hogy megmutathassam neki országunk szépséges tájait. Nagyon jól éreztem magam, minden nap kaland volt, felejthetetlen élményekkel gazdagodtam és sok mindent tanultam. Nagyon köszönöm a Rotary Nemzetközi Diákcsere Programnak és a családomnak, hogy lehetővé tették számomra ezt a lehetőséget. Hálás vagyok minden ott töltött percért.

– Tótfalusi Fanni, a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium 11. B osztályos tanulója –


Ahol a tangó született

Jártunk Argentína fővárosában, Buenos Airesben is. Sokszínű nagyváros, rengeteg oldalát tudta nekem megmutatni az alatt az idő alatt, amit ott tölthettem. Van európai negyede, gyönyörű európai stílusú épületekkel, de van egy olyan része is, amiben hasonló felhőkarcolók vannak, mint New Yorkban, valamint jártunk a Caminito nevű városrészben is – ez spanyolul utacskát jelent. Ez volt a kedvencem, mert ebből a kis negyedből indult el a tangó. Itt színes házak tömkelege található, sok-sok régi stílusú építészeti alkotással, az emberek pedig népviseletben járnak. Ekkor úgy éreztem magam, mintha visszarepültünk volna a 19. századi Argentínába.



További hírek a Nagyvilág kategóriából






hirdetés