Ökumenikus Karácsonyi Koncert, Új Év Köszöntő Kisvárdán

Kisvárda - Az ének nem más, mint az ég és a föld üzenetváltása, a kapcsolat az égiekkel, egy csoda. A zene pedig nemesíti az embert. Ezt szolgálta most ez az Ökumenikus Karácsonyi, és az Új évet köszöntő koncert Kisvárdán a Római Katolikus Templomban, vasárnap, december 28–án este.

A vasárnap esti koncerten az ARCADELT kamarakórus, a Református Gyülekezet Énekkara és a Római Katolikus Egyház Sollers Kórusa külön–külön műsorukkal mutatkoztak be. Befejezésként a –hetven tagú– három kórus együtt lépett fel, Faragó Sándor karnagy vezetésével, s mutatták be Puccini Messa Di Gloria miséjének két tételét. A kórusok zongorakísérője pedig Sikorska Tetyana volt. A kisvárdaiak egy újabb összefogás példáját adták az nagy sikert arató kórusok koncertjével.

Vastaps volt a jutalom

A kórusok az egyedi bemutatkozásukkor a karácsony ünnepköréhez tartozó bensőséges hangulatot idéztek fel. Az ARCADELT Kamarakórust, valamint a Római Katolikus Egyház Sollers Kórusát Faragó Sándor karnagy vezényelte. A Református Gyülekezet Énekkarát Bogya–Kis Áron karvezető dirigálta. A reformátusok énekkarának közreműködői voltak, Palkovicsné Nagy Ildikó Gabriella hegedűn, míg Bódiné Szabó Róza csellón.

Mertek nagyot álmodni

Ez az újabb bemutatkozás, valamennyi kórustag, karnagyaik Faragó Sándor, Bogya–Kis Áron és az állandó zongora kísérőjűk, Sikorska Tetyana közös együttes munkájuk eredménye az újabb csoda, hogy Kisvárdán is lehet nagyot alkotni, összefogással és akarattal. A kórusok tagjai és vezetőjük szeptember óta közösen, fáradtságot, időt és energiát sem kímélve bizonyságot adtak az eredményes, sikeres, a város több évtizedes kórus hagyományok folytatói is lehetne az újra éledő kórus életnek Kisvárdán. Meg kellene találni azt a támogatási rendszert, hogy külön–külön is, de együtt a három kórus, mint Fesztivál Kórus tovább folytathassa eddigi önfeláldozó munkáját. A Római Katolikusok „sollers” ––furcsa hangzású latin többjelentésű szó– ami szolgálatkész, szeretetreméltó, szíves, tehetséges, ügyes, tipp–top, stb. jelentésekkel bír, mely igazán találó mindhárom közösségre s együttes működésükre.

A vasárnapi bemutatkozás lehetőségét, a helyszínt, –a Római Katolikus Templom– meg kell köszönni a római katolikus Linzenbold József esperes plébánosnak.

A régi kórusi hagyományok folytatása

Kisvárda kulturális életében meghatározó jelentőséggel bírtak a településen működő kórusok. Az 1930–as években egyre–másra alakultak különböző kulturális közösségek. Ilyen volt a Szent Anna Énekkar, vezetőjük Révfy Károly római katolikus kántortanító, aki országosan ismert dal– és zeneszerző volt. Benőcs József kántortanító, aki a gimnáziumban éneket és zenét tanított, de a Kisvárdai Iparos Dalárdát is vezette, országos hírnevet szerezve a városnak. az Iparos Dalárda működése meghatározó volt a város, de a megye énekkari mozgalmában is. Az 1950–es, hatvanas években az énekkari mozgalom népszerűsítésében jelentős szerepet vállaltak, Vass János, Vilmos István, Sipeki Pál, Illés András, később Somorjai G. Lehel, Fehér Ottó, Petró Márta, Názon Józsefné. A Pedagógus Vegyeskar 1980–ban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Működése alatt sorra nyerték a megyei, országos minősítő– és más versenyeket, vezetőjükkel Fehér Ottó főiskolai docenssel. Országos sikereket ért el a Petró Márta vezette az I. sz. Általános Iskolával közös fenntartásban működő városi gyermekkórus, mely az „Év Kórusa ” címet is elnyerte. Sikerrel szerepeltek a Bessenyei György Gimnázium vegyes kórusa Dér Zoltánné vezetésével. A mintegy ötvenfős MELOTÓRIUM leánykar Somorjai G. Lehel vezetésével ért el országos hírnevet. Sajnos a nyolcvanas évek végére, a kilencvenes évek elejére az énekkarok működése lehanyatlott. Talán az idei év, s a ránk következő 2015–ös év újra az ének, a kórusmozgalom fellendülését jelenti Kisvárdán.

- Vincze Péter -