Az otthon melege

M. Magyar László

Még bizony elég messze vannak a nyári hónapok, a télnek még csak a közepén járunk, s így vár még reánk jó néhány zord, hideg nap. Fűtjük a lakásokat, hiszen hidegben nem lehet tévézni, tanulni, hosszabb ideig tartózkodni. Sajnos, sokan csak fűtenének, de nem telik nekik tűzrevalóra, esetleg mezgerélt gallyakat dobnak a pislákoló tűzre. M. Magyar László jegyzete

Mindenki számára fontos az otthon melege, legyen bár fiatal vagy idős. Az otthon melegét azonban nemcsak hőmérővel lehet mérni, hanem a szívvel is. Másképpen indul nap mint nap az iskolába vagy a munkahelyre az, aki tudja, este otthon szerető család várja, megértést, támogatást kap úgy a gyermekektől, mint élete párjától. Van kihez szólni, van kitől segítséget kérni, van kivel megbeszélni az ügyes-bajos dolgokat, van kivel évődni, viccelődni. S ha bár olykor egy-egy szeretett családtag elvesztése mély-mély fájdalmat okoz, az élet nem áll meg, menni kell újra a tudást gyarapítani, a kenyérre valót megkeresni, de talán már ott belül nem lobog úgy az a tűz, mint korábban.

Léptem-nyomon találkozni „kihülő” családi hajlékokkal

Ha az otthonok melegét nem is lehet teljesen átadni a nehéz helyzetben lévő, megfásult, a jövőt kilátástalannak látó családoknak, de azért adományok, különböző támogatások, jótettek formájában egy-egy „rőzselángot” lehet juttatni a rászorultaknak, hogy ott is újra fellobogjon az öröm és boldogság tüze, számukra is visszatérjen az otthon melege.

Lépten-nyomon találkozni környezetünkben is „kihülő” családi hajlékokkal. A lehetőségeinkhez képest kövessük azokat, akik már nemes lélekkel tettek azért, hogy megforduljon ez a folyamat!

- M. Magyar László -