2017.02.15. 09:32
Csak középfokú nyelvvizsgával kerülhetnek be a diákok egyetemre és főiskolára
Nyíregyháza - Ötéves felkészülési időt adott a kormány a diákoknak és a tanároknak.
Nyíregyháza - Ötéves felkészülési időt adott a kormány a diákoknak és a tanároknak.
Csak azok kerülhetnek be egyetemre, főiskolára 2020-tól, akiknek van egy – legalább középfokú – nyelvvizsgájuk. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta: ötéves felkészülési időt adott a kormányzat, hogy a B2-es szintű nyelvtudás követelmény legyen a felsőoktatási felvételinél. Bár egy friss ombudsmani jelentés értelmében a középiskolák csak B1-es szintre juttatják el a diákokat, az államtitkár szerint a versenyképes tudáshoz elengedhetetlen a nyelvismeret – olvasható az eduline.hu-n.
A kérdés tehát adott: meg lehet tanulni, tanítani egy vagy akár több idegen nyelvet az általános és középiskolás évek alatt?
Nem csak egy papír
A nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola jó gyakorlatát elnézve igen, bár a siker kulcsa minden esetben a diákok kezében van, a tanulók szorgalmán, kitartásán múlik, „mennyit ér” a nyelvtudásuk.
– Az iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a nyelvoktatásra. A gyerekek már az általános iskola 2. osztályától tanulnak valamilyen idegen nyelvet, ez később újabbal bővülhet, a nyolcosztályos gimnáziumi képzésben 11. osztálytól harmadik idegen nyelvet is oktatunk – mesélte Kaszásné Tóth Judit igazgatóhelyettes.
– Azt szorgalmazzuk, hogy a fiatalok lehetőleg még itt, a középiskolás éveik alatt szerezzenek használható nyelvtudást és vizsgabizonyítványt, mert az egyetemen így már nem nyomja a vállukat ez a teher. A heti öt nyelvóra mellett ingyenes nyelvvizsga-előkészítőket tartunk heti 2 órában angolból és németből. Sokan élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen így nem kell drága pénzért magántanárhoz vagy nyelviskolába járnia a gyerekeknek.
– Az intenzív, minőségi nyelvoktatásnak és a tanulók erőfeszítéseinek hála, a nyelvvizsga-bizonyítványok nem csak „papírok” a diákok kezében, hanem valódi tudást takaró dokumentumok – tette hozzá a magyar-angol szakos pedagógus, s megjegyezte: a szakgimnáziumokban bizonyára jóval nehezebb véghez vinni ugyanezt, mivel a diákok leterheltsége a szakmai órák és a gyakorlati foglalkozások miatt nagyobb.
– Az általános és középiskolában kapott idegennyelv-órák száma alapján a nyolcadik osztály végére a diákok játszva letehetnének egy alapfokú, míg legkésőbb az érettségivel egy időben egy középfokú nyelvvizsgát, de az ügyesebbek természetesen ennél jóval korábban is megszerezhetik mindkettőt – mutatott rá Bulyáki-Nick Katalin. A Business West Nyelviskola vezetője ezt azzal indokolta, hogy az alapfokhoz nulláról körülbelül 240–250, míg a középfokhoz 500–600 óra szükséges.
Eltérő tempó és motiváció
– Hogy mégis mi az oka annak, hogy a gyermekeknek nem sikerül eljutni erre a szintre? Talán az, hogy a tanári erőfeszítés és a kiváló tankönyvek ellenére idegen nyelvet kiscsoportokban lehet a leghatékonyabban tanulni. Az állami iskolákban ez a feltétel nem teljesülhet a nagy létszám miatt. A nyelvvizsgán nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikációra, egy adott szituációban helyt kell állniuk, és van olyan osztály, ahol a negyvenöt perc alatt a diákok egy része szóhoz sem jut. Egy nyelvi alkalomnak minimum kilencven percesnek kellene lennie, ennyi idő szükséges a házi feladatok ellenőrzésére, a jártasságok, azaz az írás, az olvasás, a hallás és a beszéd fejlesztéséhez. Ehhez egy tanóra kevés. Nem beszélve arról, hogy a gyerekek eltérő ütemben haladnak, van, aki tudja tartani a tempót, míg mások lemaradnak. A nyelviskolákban első lépésként írnak egy szintfelmérőt, aminek alapján csoportokba osztják be őket.
Bulyáki-Nick Katalin szerint nem szabad megfeledkezni a motivációs tényezőről sem: véleménye szerint azok fogadnak magántanárt vagy iratkoznak be nyelviskolába, akiknek céljuk van a nyelvtanulással.
S hogy mit tehet a szülő?
– Egészen kicsi korban elültethetik a gyermekben az érdeklődést az idegen nyelvek iránt. Játékosan taníthatnak szavakat, elmondhatják, hogy milyen jó, hogy ennyire színes a világ és ilyen sok nyelven beszélnek az emberek. A mesék közé becsempészhetnek egy-egy angol vagy német rajzfilmet, ez a videomegosztók virágkorában nem akadály. Persze, erőltetni nem kell, a gyermek tudatának kiszélesítése a cél, és szerencsére ez nem kerül semmibe.
S ha már szóba jött a pénz, Bulyáki-Nick Katalin nyelviskola-vezető elmondta: egy jó tanár óradíja 2500 forint körül mozog ma.
– Ez az összeg megfizethető, ha egy ötfős csoportban oszlik meg, egyedül viszont lehet, hogy gyorsabban halad a tanuló, így nincs olyan sok órára szüksége a nyelvvizsga eléréséhez.
KM-CSA, PI