B.-A.-Z. megyei Prima Díj – Szavazzanak a jelöltekre a BOON-on!

Akt.:
B.-A.-Z. megyei Prima Díj – Szavazzanak a jelöltekre a BOON-on!
Miskolc – A megyei Prima Díj várományosai 3 kategóriában indulnak és minden kategóriában 3 jelölt verseng a legjobbnak járó kitüntetésért. A kategóriák győztesei 2011. november 12- én, a Miskolci Nemzeti Színházban a nagyszabású megyei Prima Gálán vehetik át az egymillió forintos pénzjutalmat és a Prima díjasoknak járó Mancs szobrot. A szakmai elismeréseken túl a közönség által legjobban kedvelt személyiség különdíjban részesül.

A VOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete elnöksége minden évben meghirdeti a Prima Díjat, amellyel a megye kulturális, tudományos, oktatási és sport életének legkiválóbb képviselőit ismerik el. Hogy ki a legérdemesebb a Prima Közönségdíjra, az Olvasóink szavazatán is múlik!

A Magyar oktatás és köznevelés kategória jelöltjei

Dr. Sándor Zoltán

Dr. Sándor ZoltánAz 1954-ben született dr. Sándor Zoltán a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének igazgatója. Zenei tanulmányait a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte zongora szakon (1968 –1972), majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézete zongora – szolfézs- és általános iskolai énektanár szakon folytatta (1972–1975). Ezt követően középiskolai énektanár, karvezető és zeneelmélet tanár diplomát szerzett. 1978-ban részt vett Eric Ericson mesterkurzusán Bécsben. 2004-ben DLA fokozatot szerzett. Tanulmányai mellett 1975- től oktat. A miskolci Egressy Béni Zeneiskolán kezdett zongora tanárként, majd a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán korrepetítor volt. 1979-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézete (ma Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete) tanára, 1989-től tanszakvezetője, 1992-2001 között, majd 2005-től igazgatója. Számos énekkar kötődik a nevéhez, akikkel a különböző rangos versenyeken kiváló eredményeket ért el. 1984-től tagja a Miskolci Hassler Énekegyüttesnek 1994-től több lemezfelvétel elkészülte kötődik a nevéhez többek között a Hassler Énekegyüttessel és a Bartók Kórussal. Díjai és kitüntetései közül Miskolc város Reményi Ede zenei díját emelnénk ki 2004- ből, míg a Miskolci Gyémántok díját tavaly vehette át.

Dr. Szabó Emese

Dr. Szabó EmeseA Miskolcon született dr. Szabó Emese, a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Az orvosi diplomát Debrecenben szerezte 1986-ban, majd a B.-A.-Z. Megyei Kórházban kezdett dolgozni. 1990-ben csecsemő- és gyermekgyógyász, 1994-ben mozgásszervi rehabilitációs vizsgát szerzett. Tanulmányai során megismerte a rehabilitáció fogalmát. A hátrányos helyzetű, fogyatékos gyermekek állapota, szociális, társadalmi megkülönböztetése egyértelművé tette számára, hogy tenni kell valamit, hogy az európai gyermekekhez hasonlóan ők is egyenlő eséllyel élhessenek a társadalomban. A „GYERE” Gyermekrehabilitációs Alapítvány munkájába 1991 alapításakor kapcsolódott be a Gyermekrehabilitációs Osztály orvosaként, 2003-tól osztályvezető főorvosként. 2002-től az alapítvány kuratóriumi elnöke. A rehabilitációt team munkában végzik. A team tagok és külső segítők együttműködésével eljuttatták a gyermekeket színházba, bábszínházba, kirándulni. Céljuk az integráció elősegítése, a kulturális és természeti értékekkel való megismerkedés, mozgásterápia, sport lehetőségének biztosítása, az önellátás tanítása volt. A rehabilitációs munka során szorosan együttműködnek a 10-es számú Petőfi Sándor Általános Iskola Kórházi Tagozatának pedagógusaival, biztosítva a tartós kórházi kezelésre szoruló gyermekek tanulmányainak folytatását. A fogyatékos gyermekek szeretetét aktív segítését, a rehabilitáció fontosságát igyekszik továbbadni tanítványainak, védőnő, gyógytornász hallgatóknak és szakorvos jelölteknek. Munkájukról több publikáció jelent meg és csaknem 100 tudományos hazai és nemzetközi előadásban számolt be.

Barna György

Barna GyörgyBarna György Miskolcon született, gyermekkorát a Szinva patak, a malomkert és a Vörösmarty utcából nyíló mester utcák környéke határozta meg. Bevallása szerint mint rendes „utcagyerek” egyre tovább merészkedve ismerkedett a várossal és illet ott lennie, ha valami történt, legyen az az égő Avasi kilátó, vagy amikor cirkusz érkezett a Búza térre. Az akkori, és azt követő Miskolcok nagyban alakították az életét és valahol így lett végleges az a sajátos viszony a várossal és lakóival, ami a mai napig is meghatározza a dolgait. Egy rövid időre Budapestre került, hogy – a családi hagyományoknak megfelelően – többek között a Gundelben és a Nemzeti szállóban vendéglátósnak tanuljon. Tanulmányai után aztán Miskolcon, 1966-tól a városi vendéglátó vállalat üzleteiben dolgozott. 1973-ban, élete nagy lehetőségeként – 25 évesen – rá bízták az akkor épült Tokaj Vendéglátóházat. Az azóta eltelt 38 év során ebben az épületben, és innen kiindulva sok minden történt vele. A vendéglátás ugyanis számára a szó eredeti jelentése szerinti sajátos lehetőséghez adott keretet, ezért a Tokajban – az étel ital kínálaton túl – folyamatosan sok minden más is volt a kínálatban. A rendszerváltás aztán elsodorta a tisztességes vendéglátás lehetőségét és ezért – jelentős pályamódosítás után – kialakultak élete új szakaszának meghatározó elemei a Bakery Pékség, amelynek jövedelme és a Lézerpont Stúdió lehetőségei adta keretek között egy sor új dologgal folytatódhatott a „Tokaj Művek” hagyománya. Majd jött a szerinte legjelentősebb vállalkozása, a Lézerpont Látványtár 2008. évi megnyitása, ahol a 40 éves gyűjtés eredményeként megtalált–megőrzött kultúrtörténeti értékeket sikerült 10 kiállítási témacsoportba rendezve a nagyközönség számára látogathatóvá tenni.

A Színház és filmművészet kategória jelöltjei

Seres Ildikó

Seres IldikóSzékesfehérváron született, de borsodi gyökerei is vannak, hiszen édesapja Selyebről származik. Miskolcra 30 évesen szerződött Hegyi Árpád Jutocsa hívására. Ez a 20. évada a Miskolci Nemzeti Színházban. Pályáját friss diplomásként (Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola) a Győri Kisfaludy Színházban kezdte. A Kecskeméti Katona József színházban találkozott először a klasszikus primadonnaszerepekkel (Cirkuszhercegnő, Csárdáskirálynő, Mosoly országa, Viktória stb.). A Miskolci Nemzeti Színházban eltöltött csaknem két évtized alatt számtalan zenés és drámai főszerepet játszhatott el. Rendezései közül a „Hétre ma várom a Nemzetinél”, a „Mumus”, a „Leánder és Lenszirom”, a „Boga beszél”, a „Mindenlátó királylány” és az idei „Túl a Maszat-hegyen” áll a szívéhez legközelebb. De megtisztelő feladatnak tartja a Páholy estek és a különböző gálaestek rendezését is. Sokszor megkérdezik tőle, nem vágyott Budapestre? Erre rendre azt válaszolja: „Miskolci színészként pár évig vendégeskedtem az Operettszínházban, de amikor választani kényszerültem a két színház között, Miskolc mellett döntöttem. Amellett, hogy a széles repertoárú miskolci színházban sokféle műfajban játszhatok, rendezek és tanítok is.” (Időközben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámapedagógia szakát is.) A Miskolci Nemzeti Színház 1993-2000. között működő színi tanodájának egyik alapító tagja, zenés mesterség tanára volt. Jelenleg a Szemere Bertalan Művészeti Szakközépiskolában tanít színészmesterséget. Mindemellett a „Bartók +…” Nemzetközi Operafesztivál kísérő programjainak művészeti vezetője, szervezője, rendezője is. A miskolci közönség eddig 9 alkalommal szavazta neki a Máthé Baba-díjat. 1996-ban Nívó-díjat, 2005-ben Dérynédíjat kapott a várostól. 2010- ben Jászai-díjas lett.

Csapó János

Csapó JánosA Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1953-ban végezte el. Pályáját 1953-ban a kecskeméti Katona József Színházban kezdte. Két év múlva a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1957-ben a Miskolci Nemzeti, 1958-ban az egri Gárdonyi Géza Színház tagja lett. 1966-tól, a két színház egyesítése óta a Miskolci Nemzeti Színház tagja. Karakterszínész, jellemábrázoló képessége számtalan kisebb-nagyobb szerepben tette emlékezetessé alakítását. Kettősség jellemzi színészi karakterét. Egyrészt törékeny, apró termete miatt sokszor alakít esendő, szánalomra méltó fi gurát, ugyanakkor tud penge élesen szigorú is lenni. A legsikeresebb szerepei éppen azok, melyekben ez a két karakter találkozik. Rendkívül igényes művész, fontos számára a precízen megfogalmazott, kidolgozott, hiteles színpadi jelenlét. Szerepei közül jó néhány igazi művészi eseménye egy-egy produkciónak, s ha fi gyelembe vesszük, hogy ezek a feladatok sokszor nem vezető főszerepek, ez a körülmény csak emeli Csapó János művész munkájának értékét. Filozofi kus bölcsessége, a szerepek, jellemek elemzésének képessége sokat segít kollégáinak is a próbafolyamatban. A színpad, a szerep iránti alázata, pontossága, fegyelmezettsége rendkívül népszerűvé teszi a társulat körében. A magyar színművészet doyenje, aki minden évben megörvendezteti a közönséget és a szakmát emlékezetes alakítással, maradandó élményekkel. Embernek, kollégának is kiváló. Kedves, barátságos, rendkívül jó humorú ember, akivel jó beszélgetni. Kitüntetései: Déryné gyűrű (1976), Érdemes művész (1981), Munka Érdemrend (1984), Miskolc Város Díszpolgára (2007).

Jancsó Dóra

Jancsó DóraBevallása szerint gyerekkora óta azt érzi, hogy nincs más szakma, amit ekkora hévvel, intenzitással tudna művelni. Kazincbarcikán született, majd képző- és iparművészeti szakközépiskolába járt Nyíregyházára. Keresztapja felesége, Pregitzer Fruzsina színésznő volt, aki miatt sokat járt a színházba. Benézhetett a színfalak mögé, láthatta a háttérmunkát, és azt is, hogy nemcsak a csillogásról szól ez a szakma. Ez az időszak fordulópontot jelentett az életében, hiszen a szereplés, a tánc és a művészetek iránt fogékony tinédzserként került közelebbi kapcsolatba a színházzal. Érettségi után jelentkezett a színművészetire, majd amikor nem sikerült, a budapesti Teátrum Színiakadémiára járt, ahol mesterség tanára és egyben osztályfőnöke Pethes György (Jászai díjas rendező) volt. Itt színész II. minősítéssel végezett 1999- ben. Ezután az 1999/2000-es évadban a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, aminek azóta is tagja. Egy év múlva főszerepet játszott Shakespeare A velencei kalmár című darabjában (Portia), amire a Színészkamarától színész I. diplomát kapott. Prózai szakon végzett, emellett magán úton énekelni tanult, ezért számtalan zenés produkcióban is játszott. Hangképző tanára Kővári Judit, a Színház- és Filmművészeti Egyetem énektanára volt. Jelenlegi mestere Nádor Magda operaénekes. A lapunk által 2011-ben indított, a megye Év színésze díj tulajdonosa.

A Magyar tudomány kategória jelöltjei

Dr. Dobrossy István

Dr. Dobrossy IstvánMiskolcon született 1946-ban, a Meggyesalján. Maradandó emlékként őrzi az avasi temetők világát, a pincék hangulatát, a gyárkémények füstjét, a kilátó ropogó-izzó gerendáit, a felkiáltójelként város fölé emelkedő csigalépcsőt, de a mai TV torony születését is. A földszintes házak között vezetett az út a Kun József úti iskolába, majd a Földes Ferenc Gimnáziumba, hogy meghatározza élete sorát. Katonaság, Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem következett, ahol a néprajzi tanszék marasztalta két évig. 1973-ban történészmúzeológusként tért vissza a Papszerre. A régi emlékek itt váltak először tanulmányokká, majd könyvekké. Az Avasról – többekkel közösen – írt monográfia, s Szendrei János után egy új monográfia megírásának kényszere vitte a levéltárba. Igazgatta és építkezett kiművelt emberfőkben és raktárbázisban, s 1993-2009 között íróként, szerkesztőként részese volt több mint száz könyv megjelentetésének. Munkálkodását az eltelt közel négy évtizedben elismerte a város. Mint mondja: „ősmiskolciként” büszke vagyok a Szabó Lőrinc irodalmi díjra, amelyet 1993-ban vehettem át. Miskolc díszpolgárának lenni örök összefonódást jelent a várossal, főleg akkor, ha azt alig túl az 50-en kapja az ember. A Köztársasági Érdemrend pedig 60-on túl is munkára serkent. De minden elismerésnél több számomra a családom, amelyben ott van a fájdalmas emlék, a megalkuvás nélkül felépített jelen, s a reményteljes jövő, tehát a három nemzedék története.

Dr. Lakatos István

Dr. Lakatos IstvánA Diósgyőrben született Lakatos István vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szénhidrogén-bányászati kémia, ezen belül a határfelületi jelenségek és a polimerek, tenzidek és lúgok intenzív kőolaj- termelési célra való hasznosítása. Egyetemi tanulmányait 1961-ben kezdte a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, ahol 1966-ban szerzett okleveles vegyészmérnöki oklevelet. Végzés után Miskolcon, a Lenin Kohászati Művekben helyezkedett el, ahol 1967- ig dolgozott, azután a Nehézipari Műszaki Egyetem területén, az Olajtermelési Tanszékkel közös szárnyban működő MTA Olajbányászati Kutatólaboratórium tudományos segédmunkatársa, majd tudományos tanácsadója lett. 1970-ben szerezte meg dr. techn. címét a veszprémi egyetemen. 1976-ban a kémiai tudomány kandidátusa, majd 1994-ben a műszaki tudomány doktora tudományos fokozatot is megszerezte, 1995-ben pedig habilitált. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben rendes tagja lett. A laboratórium számára közben felépült az egyetem területén egy korszerű, különálló épület, a neve pedig MTA Bányászati Kémiai Kutatólaboratórium lett. Lakatos István 1994-től lett az intézmény igazgatója. A laboratóriumot 1998-ban a Tudományos Akadémiától átvette az egyetem. Az intézetet bevonták az egyetemi vérkeringésbe, és Bányászati Kémiai társult Intézeti Tanszék néven oktatási tevékenységet is ellátnak munkatársai. Lakatos István 2008-tól a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága elnöke.

Dr. Roósz András

Dr. Roósz AndrásRoósz András értelmiségi családba született 1945-ben. Édesapja jogász, édesanyja pénzügyi szakember volt. Általános iskolai tanulmányait részben Békésen, részben Dunaújvárosban végezte. Középiskolába is Dunaújvárosban járt, a Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikumba. Itt találkozott azzal a pedagógussal, akivel való kapcsolata meghatározta további pályáját: Nagy János tanította a Technológia című tantárgyat, és azon belül a fémtant. Tőle hallott először az egyensúlyi fázisdiagramokról, amelyek annyira felkeltették érdeklődését a téma iránt, hogy a felsőfokú tanulmányok iránya is szinte természetes volt. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karán tanult tovább. Diplomája megszerzése (1968) után az egyetem Fémtani Tanszékén kezdte oktatói pályáját. Azonnal elkezdte kutatói tevékenységét is, aminek eredményeként 1974-ben megszerezte műszaki doktori címét. Tudományos munkájának fontos új mozzanata volt a Fuchs Erik professzorral kialakult munkakapcsolat. Saját bevallása szerint tőle tanulta – többek között – a tudományos kutatás technikáját és az eredmények publikálásának a módját. Közös munkájukban az ötvözetek kristályosodásával foglalkoztak, ez volt az a téma, amiből később a hazai űranyag tudomány is kinőtt. Az első magyar űranyag-technológiai program az ő tevékenységükhöz kötődik: ez volt a Bealuca program (a név második fele, Luca, Roósz András feleségének beceneve), amely 1980-ban Farkas Bertalan űrutazása során valósult meg. Az űrben végzett kísérlet során az eltérő sűrűségű fémek keveredését és diffúzióját, alumínium és réz súlytalanságban létrehozott ötvözetét tanulmányozták. Több szabadalom/ találmány társfeltalálója. Vezetésével folyik a Nemzetközi Űrállomás MICAST programjához kapcsolódó „űrkemence” fejlesztése.


BOON-ÉM








hirdetés