A szabályozás nem mindenre megoldás

Dr. Bándi Gyula
Dr. Bándi Gyula - © Fotó: AJBH
Nyíregyháza – Az ENSZ nemrég napvilágot látott jelentése drámai képet fest környezetünk helyzetéről, a Föld állapotáról. Interjú dr. Bándi Gyulával, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekei védelmét ellátó helyettesével.

Magyarországon évek óta működik a környezetvédelmi ombudsman hivatala, mely az állampolgárok tisztább, élhetőbb környezethez való jogait hivatott védeni. Többek között a hivatal tevékenységéről kérdeztük prof. dr. Bándi Gyulát, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekei védelmét ellátó helyettesét, a jövő nemzedékek szószólóját.

– A jövő nemzedékek szószólójaként az alapvető jogok biztosának (a köznyelvben: ombudsmannak) helyettese vagyok, ezért jogköreim erőteljesen kötődnek a biztos helyzetéhez, hatásköreihez. Feladatom nem csupán a környezetvédelemre, hanem a természetes és kulturális örökség védelmére irányul, a klasszikus környezetvédelem mellett ide sorolandó a településrendezéstől a műemlékvédelemig számos terület. Az alapvető jogok biztosának eljárását bárki kezdeményezheti. Az ombudsman kivizsgálja vagy kivizsgáltatja az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Az alapvető jogok biztosának két helyettese a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látja el.

Foglalkozik-e egyéni beadványokkal és hogyan működik ez a gyakorlatban?

Az ombudsmani rendszer egyik meghatározó szerepe az egyéni panaszok, beadványok kivizsgálása, amikor más jogorvoslati lehetőség nincs, de az alapjogok sérelmének gyanúja felmerül. Ez a mi területünkön közvetlenül évente 3-400 panaszt jelent, de az ombudsmannak küldött számos más egyéni panaszon belül is megjelennek az általam vizsgált védett érdekek, értékek. Írásban, szóban, interneten bárki fordulhat a hivatalhoz, anonimitásának megőrzése mellett. A vizsgálatoknak nincs határidejük, mert az eljárás sokszor igen időigényes. Adatokat és iratokat kérünk be a vizsgált hatóságoktól, de akár helyszíni látogatásokat is folytatunk. A cél nem csupán az adott egyéni vagy csoportos jogsérelem feltárása és lehetőség szerinti orvoslásának javaslata – az ombudsmanok közvetlenül nem avatkozhatnak be a folyamatban lévő eljárásokba, csak ajánlásokat tehetnek, kezdeményezhetnek -, hanem az egyedi ügyből levonható általános tanulságok megfogalmazása is. Állásfoglalásaink, javaslataink kivétel nélkül megtalálhatók az intézmény honlapján (www.ajbh.hu). A szélesebb társadalmi nyilvánossággal a Jövő Nemzedékek Szószólója Facebook-oldalunkon is tartjuk a kapcsolatot.

Nagyon sok előremutató törvény született a környezetvédelem ügyében, de a végrehajtásnak olykor hiányoznak a feltételei. Mit tehet ebben az ügyben az ombudsman?

A végrehajtás nehézségei olykor a mégoly szép gondolatokat sem engedik érvényesülni. Ám több pozitív példát is kiemelhetek az elmúlt másfél évből, amióta megtiszteltek e megbízással. Sikerült elérni, hogy a településképi szabályozásra a tervezettnél több időt kapjanak az önkormányzatok, hogy alaposabb felkészülésre legyen módjuk. Jelentős szerepünk volt abban, hogy az Alkotmánybíróság a jövő nemzedékek érdekében megvédte az ország felszín alatti vízkészleteit a nem átgondolt törvényi szabályozás esetleges következményeitől. A környezetvédelmi jogi felelősségi rendszer átfogó megújítására irányuló jogalkotási javaslatunk első fogalmazványa közel egy éve készült, azóta pedig egyeztetünk róla a társadalmi szervezetekkel, a gazdasági szereplőkkel, a jogalkotást előkészítőkkel, hogy ez év végére egy sokkal részletesebb, átfogóbb javaslatot tegyünk le az asztalra. Folyamatban van a települési hulladékkezelési közszolgáltatások anomáliáit feltáró állásfoglalás megfogalmazása is, amelyet heteken belül publikálunk.

Néha úgy tűnik, hogy a rövid távú gazdasági, illetve lobbiérdekek felülírják a környezetvédelmi szempontokat. Az egyik megyénkbeli városban például évtizedek óta gondot jelent, hogy rendszeresen elárasztja a várost a bűz. Az állampolgárok egybehangzó véleménye szerint az egyik üzem a ludas a dologban. Az üggyel már a sajtó is foglalkozott. Mit tehet ilyen esetben a város lakossága?

Szombathely a jó példa erre, ahol a lakosság, a város és a mi közös erőfeszítéseink végre meghozzák gyümölcsüket a Falco gyár légszennyezésének visszaszorítására. A cégek persze ilyenkor gazdasági érdekekre, a foglalkoztatás biztosítására, anyagi nehézségekre hivatkoznak, de együttes fellépéssel ezek ellenére is lehet eredményt elérni. Tehát gyűjtsenek aláírást, forduljanak hozzánk és mi megindítjuk a vizsgálatot, ha ennek szükségét és jogi lehetőségét látjuk.

Várható-e valamilyen intézkedés az úgynevezett falusi szmog megszüntetése érdekében, ami a fűtési szezon kezdetével egyre inkább veszélyezteti a lakosságot?

Minden évben szervezünk közös konferenciát e témában a Levegő Munkacsoporttal, meghívva az illetékes kormányzati szakembereket is és felhívjuk a lakosság, valamint a jogalkotók figyelmét a tennivalókra. A falusi szmog két forrásból táplálkozik: átmenetileg a zöldhulladék égetése okoz jelentős szennyezést, majd a nem megfelelő tüzelőberendezések, de különösen a vegyes hulladék, műanyag, gumiabroncs, stb. égetése révén alakul ki folyamatosan olyan légszennyezettség, amely nagy mennyiségben tartalmaz akár rákkeltő anyagokat. A különösen sok gondot okozó, szemmel nem látható szilárd részecskék kibocsátásának 85 százalékáért a lakossági fűtés felelős. E téren sajnos nem elég tudatos a lakosság, mert szabályozással – főként a nehéz anyagi körülményekkel küzdő térségekben – nem lehet mindent megoldani, és a szankcionálás sem a legjobb út. Közleményben foglaltuk össze a feladatokat és javasoltuk a kormányzatnak kedvezményes vagy akár ingyenes tűzifa kiosztását is, ahol ez indokolt, de végső esetben szükség lehet akár szigorúbb fellépésre, mert komoly mértékű a felelőtlenség szerepe is.

– Orémus Kálmán –



Baktalórántháza.
SZON.HU






hirdetés