Videó: Nem sejtették, hogy második is lesz

Akt.:
Az emlékprogram koszorúzással kezdődött a világháborús emlékműnél
Az emlékprogram koszorúzással kezdődött a világháborús emlékműnél - © Fotó: Pusztai Sándor
Baktalórántháza – Az első világháború elhúzódott, sok áldozattal járt, de nem oldott meg semmit.


Ünnepi megemlékezést tartott csütörtökön Baktalórántházán a város önkormányzata és a Dégenfeld Művelődési Központ, Könyvtár és Kastélymúzeum az első világháború lezárásának centenáriumi évfordulója alkalmából. A program koszorúzással kezdődött a világháborús emlékműnél, ahol Tóth István nyugalmazott pedagógus felsorolta Nyírbakta és Lórántháza hősi halottainak neveit.

A kastélymúzeumban érdekes előadások, különleges látnivalók és a Katonai Dalárda műsora várta az érdeklődőket. Nagy Lajos, Baktalórántháza polgármestere köszöntőjéből kiderült: az emlékrendezvénynek méltó otthont adó, az önkormányzat tulajdonában lévő kastély 2015-ben jelentős felújításon esett át mintegy 600 millió forintból.

– A főépület már meg­szépült, a pince rendbetételét jövő tavaszra időzítettük, a portaépületből pedig emlékházat szeretnénk létrehozni. A világháborús emlékművet 1989 október 6-án állíttatta az önkormányzat, a 30. évfordulóra, vagyis jövőre azt is felújítjuk – taglalta Nagy Lajos.

Nem oldott meg semmit

– Az emberek csak Nagy Háborúként emlegették akkoriban az első világégést, nem adtak neki számot, hiszen ki gondolta volna, hogy lesz második. Az akkori vezetőknek meggyőződésük volt, hogy a tervezett összecsapások gyors lefolyásúak és eredményesek lesznek, egyszer és mindenkorra kijelölve a hatalmi viszonyokat a térképen. Az első világháború azonban 1918-ban nem ért véget, csak elhúzódott, ráadásul nem oldott meg semmit – mutatott rá a Magyarország az első világháborúban című előadásában dr. Bene János. A Jósa András Múzeum címzetes igazgatója bemutatta a háború előtti és utáni katonai tömböket, mesélt a villámtervről, s nem utolsó sorban arról: alkalom szülte a háborút, vagyis 1914. június 28-án, a nemzeti gyásznapon tanúsított magatartásával Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse gyakorlatilag kiprovokálta a szarajevói merényletet, amelyet Gavrilo Princip nacionalista szerb diák követett el.

Hősiesen vitézkedtek

– Csak az kaphat ma, a XXI. században vitézi rangot, akinek bizonyítottan volt vitéz elődje, esetemben nagyapám volt az érdemszerző – mondta el lapunk érdeklődésére vitéz Böszörményi Valéria, aki a vitézi rend megalakulásáról tartott érdekfeszítő előadást az emlékrendezvényen.

– Évezredes hagyományai vannak hazánkban annak, hogy földbirtokkal jutalmazzák a háborúban, csatákban kimagaslóan teljesítő harcosokat, így volt ez az első világháború idején is. 1920-ban Horthy Miklós kormányzónak szüksége volt egy olyan társadalmi szervezetre, amelyre biztosan számíthat, így megalakította a vitézi rendet. E jeles szervezet tagja csak olyan személy lehetett, aki a háború során érmeket, rangos kitüntetéseket szerzett, keresztény vallású és a polgári életben is feddhetetlen. Az első ünnepélyes avatást 1921-ben tartották: a vitézek esküt tettek, jelvényt, oklevelet, földbirtokot kaptak – mesélte vitéz Böszörményi Valéria.

Hősi halottak

Nyírbakta hősi halottai: Bigai Károly, Birta István, Berki Mihály, Császár Ferenc, Hegedüs Imre, Hudák András, Kiss István, Kozák Pál, Kozák Sándor, Kövi János, Kulcsár József, G. Nagy Mihály, M. Nagy Mihály, P. Nagy Sándor, Papp Dániel, Réti János, Sitku István, K. Tóth Ferenc, K. Tóth Mihály, Visky József, Valu Mihály

Lórántháza hősi halottai: Amit Ferenc, Bodnár Péter, Gabányi Ferenc, Horváth István, Horváth Lajos, Kovács Márton, Nagy József, Nyárádi András, Oprics János, Szilágyi Ferenc, Tóth Pál, Tóth Vince, Vida István

PI



Baktalórántháza.
SZON.HU






hirdetés