Bartók és a dzsessz – Három új lemez jelent meg átdolgozásokkal

Budapest – A Sárik Péter Trió, a Párniczky Quartet, valamint a Modern Art Orchestra is lemezt készített, amelyen a dzsessz nyelvére átültetve adják elő Bartók Béla műveit. A megközelítés mindhárom esetben eltérő.

“Bartókról tudjuk, hogy a zenében nem ismert tréfát. Szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy a zeneműveket – nem csak a sajátjait – a lehető legpontosabban adják elő, így nagyon kíváncsi vagyok, mit szólna művei feldolgozásához” – mondta Sárik Péter az MTI-nek. A zongorista, zeneszerző által vezetett Sárik Péter Trió X Bartók címmel készített lemezt.

A Bartók-művekre érvényes jogkorlátozás 2015-ben járt le, ez teszi lehetővé a zeneszerző műveinek szabad feldolgozását. A blues és a progresszív rock színterén mozgó Török Ádám a Minivel Bartók On Rock címmel tavaly készített lemezt, a hazai dzsesszvilágból az Oláh Dezső Trió 2016-ban Bartók román táncait gondolta újra, majd idén három másik formáció fantáziáját is megmozgatta a lehetőség.

A Sárik Péter Trió (Sárik Péter – zongora, Fonay Tibor – nagybőgő, Gálfi Attila – dob) Bartók-művek dzsesszadaptációiból készített (szerzői kiadásban megjelenő) anyagát a csapat szeptember 21-én mutatja be a Zeneakadémia nagytermében. Sárik Péter kiemelte: Bartók hallott dzsesszt Magyarországon és Amerikában is, és ebben a műfajban is az ősi, mélyről jövő, ösztönös eredetet értékelte, a szórakoztató, szvinges dzsesszt nem.

“Tudatosan nem hallgattam meg a korábban, illetve az újabban született Bartók-átdolgozásokat, mert semmiképpen nem akartam, hogy befolyásoljanak. A Sárik Péter Triónak az elmúlt években kialakult egy saját hangja, szerettem volna, ha ez hallatszódik a Bartók-lemezen is” – fejtette ki Sárik Péter.

Megjegyezte, hogy nagyon alaposan felkészült Bartókból, minden művét meghallgatta, rengeteg könyvet olvasott el róla, filmeket nézett meg a témában. “Az embert nem tudom leválasztani a zeneszerzőről. Nekem ahhoz, hogy igazán hiteles feldolgozást tudjak komponálni, bele kell bújnom az alkotó bőrébe, éreznem kell az érzéseit, ismerni a gondolatait, a művek születésének körülményeit. Szerencsére Bartókról rengeteg információ áll rendelkezésre, még a személyes tárgyai is megtekinthetők a Bartók Emlékházban”.

A zongorista és formációja korábban Beethoven műveit dzsesszesítette. Mint az MTI-nek elmondta, Bartókra könnyebb volt improvizálni.

“Bartók maga a dzsessz, ami az ő zenéje, abból élünk ma mi, dzsesszzenészek, és fogunk is még sokáig. Gyakran járok Erdélyben, sokat merítettem ottani utazásaimból, Bartók gyűjtései zeneileg jelentettek fontos inspirációt, a népzene a mi átdolgozásaink után is markánsan ott van a darabok jelentős részében. Sokat megtartottam az eredeti harmóniákból, ugyanakkor az improvizáció többször teljesen szabad irányba ment el” – szögezte le Sárik Péter.

A trió átültetésében hallható Bartók zongoraművei közül például a Mikrokozmosz, az Allegro Barbaro, a Gyermekek vagy a Román népi táncok egy darabja. A zongorista szerint a végeredmény egy vérbeli dzsesszlemez lett. “Mélyrepülés, igazi megmerülés volt ez nekünk”. Hozzátette: bízik benne, hogy elérik céljukat, és Bartók zenéjét megszerettetik azokkal is, akik eddig idegenkedtek tőle.

Bartók és a dzsessz a főszereplője a Budapest Music Center (BMC) kiadásában a napokban megjelent két CD-nek is.
A Modern Art Orchestra a zeneszerző 15 magyar parasztdalát ültette át big bandre. A Fekete-Kovács Kornél zenei koncepciójában és hangszerelésében (a másik három hangszerelő Ávéd János, Bacsó Kristóf és Subicz Gábor volt) megjelent anyagon Bartóknak az 1910-es években gyűjtött zongoraművei szerepelnek nagyzenekari megszólalásban. A lemezen közreműködött David Liebmann (szaxofon), Dresch Mihály (fuhun), Lukács Miklós (cimbalom), Harcsa Veronika (ének) és Gőz László (basszustrombita) is.

Szintén a BMC címkéje alatt jött ki a Párniczky Quartet Bartók Electrified című lemeze. A tíz darabban a zenekarvezető Párniczky András gitárja az egyetlen harmóniahangszer, a szólamokat a különböző hangszerek hozzák: Bede Péter szaxofonon, Hock Ernő nagybőgőn, Baló István pedig dobon és ütőhangszereken. A Bartók Electrified azt mutatja meg, miként szólalnak meg az elektronikai lehetőségekkel még nem élő Bartók művei elektromos hangszereken. A kiválasztott rövid darabok némelyikét Párniczky egy az egyben átültette a dzsessz nyelvezetére, másokat inspirációs forrásként használt.

– MTI –








hirdetés