Be kell jelenteni a kerti kutakat

Akt.:
Be kell jelenteni a kerti kutakat
© Fotó: Pixabay
Debrecen – Az országgyűlés a közeljövőben fog dönteni a végleges jogszabályról.

Egyik cívisvárosi olvasónk azzal kereste meg szerkesztőségünket: írjunk a kerti fúrt és ásott kutak kötelező engedélyeztetéséről, mivel az internetes közösségi oldalakon egymásnak gyökeresen ellentmondó információk jelentek meg erről az utóbbi időben.

Sokba kerülhet a mulasztás

A megyei katasztrófavédelemtől kapott tájékoztató anyagból az derült ki, hogy a jelenleg érvényes jogszabály szerint ez év végéig kötelező „legalizáltatni” az engedély nélkül fúrt és ásott, 80 méternél nem mélyebb kerti kutakat. Ha valaki nem lép, 300 ezres bírságot kockáztat.

A fennmaradási engedélyre vonatkozó kérelemnek az önkormányzathoz történő benyújtása előtt a kútra vonatkozó tervdokumentációt kell készíttetni, erre jogosult szakemberrel. Aztán amennyiben a kútból származó vizet a tulajdonos nemcsak locsolásra vagy állatok itatására, hanem emberi fogyasztásra is szánja, a katasztrófavédelmi igazgatóság szakemberétől muszáj kérni egy arról szóló nyilatkozatot, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvízkészletet. Az engedélyeztetés elvileg ingyenes, ám a különböző szakértői díjak miatt a költségek simán meghaladhatják a 100 ezer forintot is.

A kerti kutak ügyéből komoly vita kerekedett a közelmúltban.

„Elkaszálták” az egyszerűsítést

A parlament ugyanis még nyár elején egy olyan jogszabályt fogadott el, amely eltörölte volna a kútfúrás bejelentési kötelezettségét. Áder János köztársasági elnök azonban ezt a törvényt az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte normakontrollra, amely augusztus végén elkaszálta a jogszabályt. Az indoklás szerint azért, mert az veszélyeztetné az ország vízgazdálkodását, ahogy azt az államfő is kifogásolta.

Nem ész nélkül használni

Az Ab határozatában kitért arra, hogy Magyarország felszín alatti vízbázisainak több mint fele úgymond „sérülékeny”. Úgy vélték, a hatóságok az előzetes engedélyek révén határozhatják meg, hogy milyen technológia alkalmazásával, milyen mélységben lehetséges új kutak biztonságos létesítése. Az állami kontroll nélkül történő, ellenőrizhetetlen vízkivétel az ökoszisztéma károsodásához vezetne. A törvény alkalmazása a vizek minőségromlásán túl közegészségügyi kockázatokkal is járhatna – állt az Ab-s határozatban.

Kitolnák a bejelentési határidőt

Információink szerint, mivel az elmúlt hónapokban sem indult meg igazán ezen kutak engedélyeztetése – nem árasztották el a hivatalokat ilyen kérelmekkel –, az agrárkamara azért lobbizik a kormánynál, hogy a bejelentési moratóriumot 2020. december 31-éig tolják ki, így további két évet kapna a több százezer érintett. Egy ezzel kapcsolatos törvényjavaslat hamarosan a parlament elé kerül.

A hosszabbítás nemcsak a házi vízigény kielégítésére szolgáló kutakat érintené, hanem a mezőgazdasági öntözési célt szolgáló fúrt kutakat is. Eszerint a legalizált mezőgazdasági hasznosítású kutak tulajdonosai európai uniós vidékfejlesztési pályázatokon is elindulhatnának.

A kormány arra törekszik, hogy a kutak engedélyezési eljárása egyszerűbb és gyorsabb legyen a jövőben.

OCs


Az engedélyeztetés önkormányzati hatáskörbe tartozik
Miskolc - A Parlament a közeljövőben fog dönteni a végleges jogszabályról. Egy közelmúltban benyújtott javaslat értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesí...








hirdetés