Benkő: gyorsan változnak a biztonsági kihívások

Benkő Tibor honvédelmi miniszter előadást tart az Úton a 21. században - biztonság, honvédelem, haderő című konferencián a Stefánia Palotában 2018. november 27-én.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter előadást tart az Úton a 21. században - biztonság, honvédelem, haderő című konferencián a Stefánia Palotában 2018. november 27-én. - © Fotó: MTI/Illyés Tibor
Budapest – A biztonsági kihívások gyorsan és élesen változnak, az elmúlt években erre számos példa volt a délszláv válságtól a tömeges illegális bevándorlásig – emelte ki a honvédelmi miniszter kedden egy budapesti konferencián.

Benkő Tibor hozzátette: az elmúlt napokban az orosz-ukrán helyzet jutott odáig, hogy a szomszédos Ukrajnában részleges hadiállapotot hirdettek. Mindeközben Németországban úgy készülnek a karácsonyra, hogy három akadályrendszeren keresztül lehet bejutni a karácsonyi vásárra.

“Ne mondja senki, hogy béke és biztonság van a világon. Ne mondja senki, hogy nyugodtan élhetünk” – fogalmazott a miniszter az Úton a 21. században – biztonság, honvédelem, haderő című konferencián.

Közölte: nap mint nap olyan események történnek, amelyek arra késztetnek, hogy az ország legyen mindig felkészült, legyenek olyan képességei, amelyekkel megvédheti magát és az állampolgárokat.

Benkő Tibor szerint a mindennapok biztonságérzete önmagától nem létezik, ezt a feladatot szolgálják a katonák és a biztonságpolitikai, védelempolitikai szakértők.

A miniszter A hon védelme a 21. századi magyar társadalomban című előadásában kitért arra is, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása úgy tartható fenn, ha a magyar katonák is ott vannak és segítenek. Hozzátette, ezért szolgál jelenleg is mintegy ezer magyar katona külföldi missziókban, mert azt vallják, hogy a problémákat nem szabad beengedni, oda kell vinni a segítséget, ahol a bajok keletkeznek.

Kiemelte, a 21. században számos új kihívás jelent meg. 2015-ben a magyar katonáknak a rendőrökkel közösen kellett lezárniuk az ország déli határát, hogy megállítsák a tömeges illegális migrációt. Most hasonló a helyzet az Egyesült Államok és Mexikó határán is. Emellett megjelent a hibrid hadviselés, amelyben megváltoztak a hadművelet feltételei, és a kibertérben jelentkező fenyegetettségekre is fel kell készülni.

A biztonság megteremtésére, fenntartására egy erős és ütőképes, korszerű felszereléssel és fegyverzettel ellátott honvédségre van szükség – hangsúlyozta Benkő Tibor, aki szerint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program is bizonyítja: elindultak azon úton, hogy a Magyar Honvédség a térség egyik meghatározó erőt jelentő védelmi rendszere legyen. Ehhez a kormánytól nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatást is kapnak. Magyarország vállalta, hogy minden évben legalább 0,1 százalékpontos GDP-emelkedéssel a honvédelmi kiadások aránya 2024-re eléri a GDP 2 százalékát. A kormány támogatása révén idén 1,1 százalék helyett már 1,4 százalékos ez a GDP-arány – ismertette.

Kitért arra, hogy a programnak két része van: a haderőfejlesztés mellett a honvédelmi rész a katonáról, a társadalomról, a katona és a társadalom közötti kapcsolatról, a fiatalokról, az önkéntes tartalékos rendszerről szól. Szólt arról, hogy a honvédelmi táborok, amelyeket először 2016-ban hirdettek meg, évről évre egyre népszerűbbek. Elmondta, hogy már több mint 8 ezer önkéntes tartalékos katonája van a honvédségnek, a cél, hogy 2026-ra a számuk 20 ezer legyen.

Az új kihívásokhoz új képességeket kell teremteni – jelentette ki a honvédelmi miniszter.

– MTI –








hirdetés