Bereg arcát a beton formálja

Akt.:
Zsoldos Barna és Bodnár Gáspár
Zsoldos Barna és Bodnár Gáspár - © Fotó: A szerző
Tarpa, Jánd, Tiszaszalka – Az árapasztó tározó építése nagy felfordulással jár, de hamarosan vége a megpróbáltatásoknak.

Jánd közelében esőben is dolgoztak a háromlyukú leeresztő létesítményen. Ónodi János szakaszmérnöktől megtudtam, hogy másodpercenként hatvan köbméter vizet tudnak majd leereszteni a tározóból vissza a Tiszába, ha elmúlik az árvész. Aztán a 41-es főút következik. Alig hagyjuk el Vásárosnaményt Beregsurány felé, egészen közel az úthoz húzódik a már szinte teljesen kész tározótöltés, mely a terepszinthez igazodva hol magasabb, hol alacsonyabb. Ahogy a víz „óhajtja”.

A kulisszák mögött

JVISSZATEKINTŐ

tarpatema

A 41-es másik oldalán hatalmas, óriási úszómedencékre emlékeztető ásott gödrök tátonganak. Ezek az anyagnyerő helyek, melyeket a munka végeztével rekultiválni kell. Aztán egy rövid időre „hűtlenné” válik a töltés, mely Csaroda előtt jobbra fordul, hogy megkerülje Hetefejércsét. Márokpapit elhagyva, a Tarpa–Beregsurány közötti úthoz közeledve eltűnik a töltés. Nem is lesz, mert itt „magas part” van. Láthatjuk, hogy már kész van a Szipa-főcsatornán épült új zsilip. Tarpa és Tivadar között aztán szokatlan látvány tárul elénk: két hatalmas betonfal magasodik az út két oldalán, majd kissé távolabb még kettő, mintegy a tározótöltés lezárásaként.

– Ezek az ún. kulisszák – mondja Ónodi János, és hozzáteszi: nevezhetjük mobil gátnak is. – Elárasztás, feltöltés esetén hatalmas lapokat helyezünk el a betonfalak közé, ezek zárják el a víz útját. Ebben az időszakban az országúton nem lehet majd közlekedni.

Innen már csak pár száz méter a tározó legnagyobb műtárgya, a beeresztő hatlyukú zsiliprendszer. Akárcsak a jándi leeresztőnél, itt is feltűnik, hogy sokkal magasabb a műtárgyakhoz épült töltés.

VISSZATEKINTŐ

2001. március 6-án, délután fél kettőkor bekövetkezett az az árvízi katasztrófa, amire 1970 óta nem volt példa a Felső-Tisza mentén. Tarpa és Tivadar között a gát átszakadt, s mintegy 140 millió köbméter víz zúdult a beregi falvakra. Előbb nyolc település került víz alá, majd miután átvágták a 41-es főutat, főképpen Vámosatya lett az áldozat.tarpa

Lehetőség az öntözésre

– Ezeket már az új MÁSZ-hoz (mértékadó árvízszint) igazították – folytatja Ónodi János. – Ez azt jelenti, hogy a következő lépés a gátfejlesztés lesz, hiszen ezen a töltésszakaszon az új MÁSZ-nak megfelelő magasságúak lesznek a gátak. Most még a régi gáton állunk, melyet – ha teljesen elkészül a beeresztő és hozzáépített töltés – elbontanak. Feltűnik egy frissen ásott csatorna is az ár­területen. A szakaszmérnöktől megtudom: már elsőfokú árvízvédelmi készültségi szintnél is vizet tudnak nyerni a Tiszából, mely a csatornarendszeren keresztül eljut a tározóterületre, sőt, azon túlra is, az egész Beregbe. Így aszályos időszakban mód nyílik az öntözésre.

KM-GYL


Jegyzet: Özönvíz Beregben
Tizennégy éve, 2001. március 6-án, délután fél kettőkor bekövetkezett az az árvízi katasztrófa, amire 1970 óta nem volt példa a Felső-Tisza mentén. Tarpa és Tivadar között a gát átszakadt, s mintegy 140 millió köbméter víz zúdult a beregi falvakra. Előbb nyolc település került víz alá, majd miután átvágták a 41-es főutat, főképpen Vámosatya lett az áldozat. Györke László jegyzete. tovább »

Törvényszerű volt a katasztrófa
06.03.2015 | Nyíregyháza, Vásárosnamény – Összeállításunkban a védekezésben kiemelkedő szerepet játszó polgármesterek, vízügyi szakemberek visszaemlékezéseit idézzük. A 2001-es árvíz eseményei mindannyiuk számára megdöbbentő erejűek voltak. tovább »

 „Méltósággal viselték a bajt”
Zsoldos Barnabás élőben tudósított, amikor összeomlott egy ház Tákoson. tovább »








hirdetés