Betelt a pohár Császáriban – zéró tolerancia a lusta közmunkásokkal szemben

Akt.:
Ottjártunkkor éppen füvet kaszált az egyik brigád Nyírcsászáriban
Ottjártunkkor éppen füvet kaszált az egyik brigád Nyírcsászáriban - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyírcsászári – Embertelen körülmények között kell dolgozniuk a közmunkásoknak Nyírcsászáriban, a vezetők ráadásul úgy beszélnek velük, mint a kutyákkal – panaszolta a település közfoglalkoztatottjainak védelmére kelve egy névtelenséget kérő, Nyírcsászáriban élő olvasónk.

Mint fogalmazott, a minősíthetetlen, megalázó hangnem miatt előfordult, hogy az asszonyok sírva mentek haza, a dolgozók, akiknek 40 fokban megállás nélkül kapálniuk kellett, nem kaptak védőitalt, aki pedig pihenni mert egy keveset, hazazavarták.

– A „kegyeltekkel” persze kivételeznek, van, aki csak aláírni jár be, aztán az egész napot otthon, vagy ki tudja hol tölti, míg másoknak rengeteget kell dolgozniuk. Olykor-olykor az ebédidő is munkával telik, mondván: „aki éhes, egyen az utcán, legyen ott az egyik kezében a szemeteszsák, míg a másikban az ennivaló”.

– Bármilyen problémával forduljanak is a közmunkások a hivatalhoz, az süket fülekre talál, ráadásul folyton kirúgással fenyegetőznek, na meg azzal, hogy utána egy forint segélyre se számítsanak az emberek! A közmunkások félnek, hogy minden pénztől elesnek, így inkább befogják a szájukat. Nem beszélnek arról sem, hogy – más településekkel ellentétben – itt péntekenként is négyig tart a munkaidő, hová teszi az önkormányzat az uborkatermesztésből befolyt pénzeket, és milyen célból van a településünkre tucatnyi nem itt élő, külföldi állampolgár bejelentve…” – áll a névtelen panaszcsokorban.

Idejekorán leteszik a lantot

– Nyírcsászárinak jelenleg mintegy hetven közfoglalkoztatottja van, a valóban lelkiismeretesen dolgozók száma sajnos ennél kevesebb, és ez a probléma gyökere… – ismerte el lapunk érdeklődésére Zichar János polgármester, majd így folytatta: sem a településvezető, sem az alpolgármester, sem a napi feladatokat leosztó munkavezetők nem lehetnek elnézőek azokkal szemben, akik nagy ívben kerülik a munkát, s akik rossz néven veszik az ellenőrzést és a jogos számonkérést. Zéró tolerancia él azokkal szemben is, akik „elfelejtenek” bemenni dolgozni vagy napközben látszatmunkát végeznek, a „sörpatikába járnak védőitalért” és idejekorán leteszik a „lantot”, vagyis a fűkaszát, kapát, gereblyét.

– Ebédidő? Védőital? Az önkormányzat betartja a törvényi előírásokat, ugyanakkor következetesen fellép a lustálkodó, alkoholmámorban úszó munkavállalókkal szemben. Valóban hazaküldtünk már pár ilyen embert írásbeli figyelmeztetéssel, rajtuk áll, hogy a javulás útjára lépnek-e, de így nincs rájuk szükségünk. Tudok olyan településről, ahol a visszaélések miatt már délben is aláíratják a jelenléti íveket a munkásokkal, ez megfontolandó ötlet… – fejtegette Zichar János.

A polgármester azt is elmondta: ősztől 16 közfoglalkoztatott vesz részt mezőgazdasági képzésen, ami kitörési lehetőséget jelenthet számukra a közmunka világából. Az uborkatermesztésből befolyt jövedelmet elkülönített számlán kezelik, ez a pénz csak fejlesztésre fordítható, a tavalyi és az idei bevételből egy kis traktort szeretne vásárolni az önkormányzat.

– Fiktív lakosokról nincs tudomásom, de a lakcímnyilvántartásokból kiderülhet, hol mennyien „laknak”.

KM-PI


A munkához való hozzáállással van baj

– Ha jogos lenne a panasz, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökeként én lennék az első, aki a védelmükre kel, de nincs igazuk a lázongóknak – szögezte le Hajdu Sándorné Éva. – Tudom, a közmunkásoknak kevés fizetésért kell dolgozniuk, de ezt is meg kell becsülni, hiszen a 22 ezer forintos segéllyel szemben 54 ezret, a kétgyermekesek pedig 79 ezret vihetnek haza havonta!

– Igen, ezért meg kell dolgozni, tisztességesen el kell látni a feladatokat. Személyválogatásról szó sincs, nem egy ember kapott fizetési előleget, amikor bajban volt anyagilag. Minden óvodás és iskolás ingyen étkezhet a faluban, szeptemberben beiskolázási támogatást kaptak a gyermekes családok: az általános iskolások után 10, középiskolások után 15, a felsőoktatásban tanulók után 20 ezer forintot. Mi kell még? – tette fel a szónoki kérdést az elnök.









hirdetés