Bizonyítani, amit talán nem is lehet?

Ítéletet hirdetett a Debreceni Járásbíróság az úgynevezett lepkeperben, dr. G. Ernő kokadi gazdálkodó ügyében
Ítéletet hirdetett a Debreceni Járásbíróság az úgynevezett lepkeperben, dr. G. Ernő kokadi gazdálkodó ügyében - © Fotó: Matey István
Debrecen – Felmentették Gabnai Ernőt a 2013 elejére visszanyúló „lepkeügyben” – ezúttal a büntetőeljárásban.

Bizonyítottság hiányában felmentette a természetkárosítás és a rongálás bűntettek vádja alól a Debreceni Járásbíróság hétfőn azt a kokadi földtulajdonost, akit fokozottan védett keleti lápibagoly lepkék és a szintén védett növény (a rostostövű sás) elpusztítása miatt fogott büntetőperbe az ügyészség. A bíróság lényegében azzal indokolta döntését, hogy Gabnai Ernő bűnösségét egyetlen bizonyíték sem támasztja alá, illetve a férfi a szükséges hatósági engedélyek birtokában és azoknak megfelelően alakította át legelővé a Kék-Kálló völgyében található – Natura 2000-es védelem alatt álló – földjeit (a vád szerint e művelettel tett kárt a lepkékben és a sásban).

Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség, a vádlott és védője egyaránt megfellebbezte a határozatot; előbbi bűnösség megállapításáért, a másik kettő azért, hogy másodfokon a felmentést bűncselekmény hiányában mondják ki.

Továbbra sincs jele, hogy természetkárosító volna

Nem sikerült bizonyítania az ügyészségnek a Gabnai Ernő terhére róttakat, így azt, hogy a kokadi gazda elpusztította a fokozottan védett keleti lápi bagolylepke 54 egyedét és egy zsombéknyi rostostövű sást, amikor 2013 elején legelővé alakított valamennyi lápot, illetve fakitermelést végzett egy másikon a tulajdonában álló – Natura 2000-es – földterületen. Továbbá a bíróság által kirendelt szakértő azt is megállapította, hogy a magában a természetmegőrzési területben sem esett számottevő kár a Gabnai által – a szükséges hatósági engedélyek, bejelentés birtokában és azok szerint – végzett műveléssel. Lényegében ezért hozott felmentő ítéletet Gulyás Csilla a vádlott ellen természetkárosítás és rongálás bűntettek miatt zajló büntetőeljárásban hétfőn a Debreceni Járásbíróságon.

ge2

Fotó: Matey István

– A vádnak bizonyítania kellett volna a természetkárosítás megvalósítását. Azonban a szakértő nem talált olyan módszert, amivel megállapíthatta, hogy a lepkét bármelyik fejlődési szakaszában elpusztították volna. A sásféléről pedig úgy nyilatkozott, hogy azt azzal a szárzúzásos technológiával, amivel Gabnai legelővé alakította a szóban forgó területeket, nem lehet megsemmisíteni – közölte az ítélet szóbeli indoklása során a bíró, hozzátéve, azt sem sikerült bizonyítani, hogy a vádlott a művelés során megszegte volna a fakitermelésre vonatkozó kormányhivatali engedélyét vagy jogellenesen járt volna el, amikor 2012 őszén a törvényes módon bejelentette a területileg illetékes Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak: kaszálást fog végezni két parcellán.

Náthás ügyek

A nemzeti park szerepe lényeges az évek óta tartó „lepkeügy” szempontjából: ők azok, akik 2013-ban büntető feljelentés tettek a férfi ellen, mert szakmai meg¬győződésük szerint Gabnai nem kaszálhatott volna csak bejelentési kötelezettséggel a birtokában a Natura 2000-es területen, hanem az ő engedélyüket is meg kellett volna szereznie a tevékenységhez.

Ezt a meggyőződést tehette magáévá az ügyészség is, amikor előbb másfél milliárd (!) forintos kártérítési pert akasztott Gabnai nyakába, majd az első bukás után (a Debreceni Törvényszék 2014 őszén első fokon elutasította a keresetüket) már 14 millió forint természeti értékben okozott kár megtérítésével is beérték volna. Sikertelenül, mert másodfokon a Debreceni Ítélőtábla (2016 nyarán) sem nekik adott igazat, rámutatva: nemhogy 6 ezer lepke elpusztítását nem tudta bizonyítani a vádhatóság (akkor még ennyiről beszéltek 54 helyett…), hanem azt se, hogy akár csak „náthát kapott volna egyetlen pillangó” is (Csiki Péter tanácselnök örökbecsű kijelentése). Lévén – ha eddig nem derült volna ki – olyan perről beszélünk immár évek óta, amiben éppen csak a vád tárgyát, vagyis a keleti lápi bagolylepke holt példányát nem sikerült felmutatni. Akár egyetlen egyet is (de még élőt se!).

ge3

Fotó: Matey István

Gulyás Csilla az indoklásban arról is beszélt, hogy kirekesztették a bizonyítékok közül annak a szakértőnek a véleményét, aki még a nyomozati szakban a váddal összecsengő állásfoglalásokat tett. Két okból: egyrészt, mert a szakértő nem ellenőrizte megfelelően a saját maga által tett megállapításokat, másrészt kiköszörülhetetlen csorbát szenvedett az ügybeni érdek nélkülisége, amikor kiderült, korábban éppen a nemzeti park alkalmazásában tevékenykedett.

A bíró rámutatott, jelentős időbeni és anyagi ráfordítással akár fejleszteni is lehetett volna a szakértői véleményeket (pontosan milyen fajtájú, mennyiségű fa kitermelése történt meg, mely területeken történt ténylegesen a kaszálás stb.), de mivel ezt az ügyészség nem indítványozta, a bíróságnak nem volt kötelessége elrendelni ezt a fajta további bizonyítást.

Ratalics László


De ha jogszerűen járt el…

Aki jogerős közigazgatási engedéllyel a birtokában jár el, s aki két jogerős ítélet szerint is betartott minden szabályt, az teljes képtelenség, hogy bűncselekményt kövessen el – reagált Zeke László védő az ítélethirdetést követően. Ő gyorsan lezajló másodfokú eljárásra számít, arra, hogy nem kell éveket várni egy újabb ítéletig. – Az eddigi összes eljárásban azt mondták, maradéktalanul nekünk van igazunk. Remélem, ez az ítélet is ilyen lesz – tette hozzá.


Ítéletet hirdetett a Debreceni Járásbíróság az úgynevezett lepkeperben, dr. G. Ernő kokadi gazdálkodó ügyében
Debrecen - Bizonyítottság hiányában felmentette a védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás és a rongálás bűntette alól a Debreceni Járásbíróság azt a kokadi gazdát, aki az ügyészség szerint 54 keleti lápibagoly lepke pusztulását okozta a Kék Kálló völgyében. A bírós...








hirdetés