Bizalmi szavazást kér Gyurcsány a kormányprogram ellen

A miniszterelnök rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi péntekre,
hogy az Országgyűlés bizalmi szavazást tartson a kormányprogramról és a miniszterelnök
személyéről – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn.

A kormányfő elismerte, hogy a vasárnapi önkormányzati választásokat a Fidesz
nyerte meg és gratulált a legnagyobb ellenzéki pártnak. Gyurcsány szerint egyértelmű,
hogy a voksoláson az emberek nem csak a jelöltekről, hanem a kormány politikájáról
is véleményt mondtak.

"Hallom a kritikát és értem a felelősséget. A kritika a tegnapról és
a máról, a felelősség pedig elsősorban a holnapról szól. Magam is le kívánom
vonni a tanulságokat
" – fogalmazott Gyurcsány.

A miniszterelnök szerint a bizalmi szavazással a parlamenti többség megerősítheti
a kormányba és programjába vetett bizalmát, amely így közjogi erővé és felhatalmazássá
válhat. Ez kell ugyanis a kormányprogram tovább viteléhez.

Gyurcsány hozzátette, hogy a poltitikának az utcáról vissza kell térnie a parlament
falai közé, hiszen lezárult a kampány, vége a választásoknak.

Az alkotmány szerint bizalmi szavazást a kormány kezdeményezhet – a miniszterelnök
útján – saját maga ellen. Konkrét ügyet is megjelölhet a kormány és annak feje,
oly módon, hogy egy általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás kimenetele
egyben bizalmi szavazás is legyen. Vagyis jelenleg a kormányprogram esetleges
leszavazása a kormánnyal szembeni bizalmatlansággal egyenértékű.

A bizalmi szavazás elbukása esetén a a kormánynak le kell mondania, és mind
a kormány, mind a miniszterelnök ügyvezetővé válik, és az új kormány megalakulásáig
korlátozott jogkörrel marad hatalmon.

Orbán Gyurcsány menesztését várja

Lesz-e elégedetlenségi hullám?
Kevés az esély a pártok közötti gyors megegyezésre, vélik elemzőink, akiket három témakörben kérdeztünk: 1. A választás következményei az önkormányzatokra ; 2. A választás következményei az országos politikára; 3. Megoldás, folyatatás

Orbán Viktor szerint a bizalmi szavazás csak egy "hazug, ócska trükk",
hiszen nem kérdés az eredménye, a parlamenti többséggel bíró koalíciós pártok
bizalmat szavaznának a miniszterelnöknek. A Fidesz elnöke szerint azonban a
kormánynak nem az országgyűlési képviselők, hanem az emberek bizalmára van szüksége,
az emberek viszont az október 1-i választáson már döntöttek, megbuktatták a
miniszterelnököt. Orbán Viktor ennek kapcsán megismételte Sólyom László vasárnapi
nyilatkozatának egy részét, amelyben a köztársasági elnök arról beszélt, hogy
"egy ilyen gazdasági programot nem lehet sikerre vinni a terhet viselők
támogatása nélkül.

Orbán Viktor azt is elmondta, amíg Gyurcsány Ferenc nem távozik a kormány éléről,
a pénteki Kossuth térre tervezett nagygyűlést újabb és újabb rendezvények követik
majd. Orbán szerint egyébként többszázezer ember jön majd el a Fidesz rendezvényére
pénteken, ha megtartják, a rendőrségnél már bejelentették a demonstrációt.

A Fidesz elnöke a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy pártja szerint továbbra
is egy olyan szakértői kormánnyal lehet kezeli a kialakult gazdasági helyzetet,
amely a pártoktól független, nemzeti egységet megtestesítő képviselőkből áll.

A tegnap este első nagyobb figyelmet kiérdemlő eseménye a köztársasági elnök
beszéde volt. Sólyom László elmondta, hogy a miniszterelnöki beszéd ismertté
válása mélységesen megrázta Magyarországot, a felháborodás pedig jogos. Véleménye
szerint “a miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől,
ez a demokráciába vetett bizalmat ássa alá”
Sólyom
László úgy vélte
, Magyarországon a bizalom megrendült, és a megszorításra
szükség van, a döntés pedig az Országgyűlés kezében van.

A vidék az ellenzéké, Budapesten maradhat a koalíció

A Fidesz-KDNP az összes megyei közgyűlésen megszerezte a többséget, szemben
a négy évvel ezelőtti helyzettel, amikor a koalíció 16 megyében győzött. Még
a tradicionálisan szocialista megyék – Borsod, Nógrád – is “narancsba” borultak.
Budapesten ugyanakkor a koalíció nyert, igaz több kerületben alulmaradtak a
kormánypárti jelöltek.

A beszéddel természetesen a kormánypártok nem minden pontján értettek egyet,
a köztársasági elnök szavait azonban a jelenlegi kormányzó erő súlyos veresége
igazolta.

A Fidesz-KDNP az összes megyei közgyűlésen megszerezte a többséget, szemben a négy évvel ezelőtti helyzettel, amikor a koalíció 16 megyében győzött. Még a tradicionálisan szocialista megyék – Borsod, Nógrád – is váltás történt. A megyei jogú városban nem született ilyen egyértelmű ellenzéki győzelem, a 23 városból hétben győzött a koalíció. A megyeszékhelyeken, továbbá Sopronban, Érden, Nagykanizsán, Dunaújvárosban és Hódmezővásárhelyen élők nem szavaztak a megyei közgyűlésre, ami kicsit megnehezíti a vidéki eredmények értelmezését. A szocialisták szerezték meg a többséget Miskolcon, Nyíregyházán, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen, Dunaújvárosban és Székesfehérváron.

Debrecenben a Fidesz képviselőjelöltjei megismételték négy évvel ezelőtti eredményüket a vasárnapi önkormányzati választáson, mind a 29 egyéni körzetben nyertek. Számítottak a sikerre, mert korábban 30 ezer kopogtatócédulát gyűjtöttek össze, míg a többi indulónak együttvéve volt 5 ezer.

A választási eredményt a Fidesz az MSZP-SZDSZ történelmi vereségeként és az igazság győzelmeként értékelte. A választópolgárok akaratkifejezése Orbán Viktor szerint egyértelmű, “az emberek érzik, hogy az ország a hazugság hálójában vergődik”. Orbán arra kéri a kormánypártokat, hogy tartsák tiszteletben a szavazópolgárok akaratát, amely gyakorlatilag a miniszterelnök bukását jelenti.

Gyurcsány Ferenc – aki keserűen nyilatkozott az eredményekről – hangsúlyozta,
hogy egyelőre élvezi a kormánypártok bizalmát, és a vidéki elsöprő ellenzéki
győzelem ellenére folytatja a megkezdett reformokat. Hiller István hangsúlyozta,
hogy akár ellenzéki, akár kormánypárti jelölt nyerte el a választók bizalmát,
az új Magyarországot együtt, közösen kell létrehozni. Kuncze Gábor nem nevezte
meglepőnek a vereséget, szerinte az a szükséges megszorító csomag számlájára
írható.

A 66 tagú fővárosi közgyűlésben a Fidesz 30, az MSZP 24, az SZDSZ 9, az MDF
pedig 3 helyet szerzett az adatok 99,96 százalékos feldolgozottsága szerint.
A huszonhárom budapesti kerületben 13-ban választottak kormánypárti polgármestert,
8-ban ellenzéki jelöltje nyert, a fennmaradó két városrészben pedig más pártok,
illetve szervezetek támogatottságát élvező induló lett a befutó. Ezt azt jelenti,
hogy az ország más részeihez hasonlóan látványosan megnőtt az ellenzék támogatottsága,
a 2002-es választások során ugyanis mindössze 4 kerületben győzedelmeskedtek
az jelenleg ellenzékben lévő pártok.

A főpolgármesteri posztért folyó versenyt a város jelenlegi első embere, a
kormány pártok jelöltje, Demszky Gábor nyerte. Az ötödszörre megválasztott főpolgármester
a szavazatok 46,86 százalékát tudhatja magáénak az adatok 99,96 százalékos feldolgozottságánál,
míg legnagyobb riválisa, a Fidesz támogatását élvező, de függetlenként induló
Tarlós István óbudai polgármester a voksok 45,2 százalékát szerezte meg. Vagyis
Demszky ötödször nyerte meg a főpolgármesteri címért folyó versenyt.

A MIÉP jelöltje, Zsinka László 1,4, a Munkáspárt 0,54 százalékos eredményt
ért el.








hirdetés