Brexit – Bizalmatlansági szavazást kezdeményezett Theresa May ellen a brit Konzervatív Párt keményvonalas csoportjának vezetője

London – Bizalmatlansági szavazást kezdeményezett csütörtökön Theresa May miniszterelnök ellen a kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-párti frakciócsoportjának vezetője.

Jacob Rees-Mogg, a European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) nevű, a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül létrejött erőteljesen EU-szkeptikus kampánycsoport frontembere sajtóértekezleten jelentette be, hogy továbbította a szavazást kezdeményező levelét a frakció illetékes bizottságának elnökéhez.

Ezt azzal indokolta, hogy nem tudja támogatni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodástervezetet, amelyet a brit kormány előző este fogadott el.

A befolyásos tory politikus kijelentette: az ERG hónapok óta “könyörgött” Theresa Maynek, hogy hajtson végre irányváltást a Brexit-stratégiában, de mindhiába.

Rees-Mogg bejelentése önmagában jelképes jelentőségű, mivel a Konzervatív Párt szabályai szerint bizalmatlansági szavazás kiírásához az szükséges, hogy a tory frakció legalább 15 százaléka – a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő – csatlakozzon a kezdeményezéshez.

Az utóbbi napokban azonban több képviselő is jelezte, hogy ezt megtette, és Rees-Mogg csütörtöki lépése után újabb tory törvényhozók csatlakozása valószínűsíthető.

Ha a minimálisan szükséges számú kezdeményező levél összegyűlne, a bizalmatlansági indítványt az úgynevezett 1922 Bizottságnak teljes körű frakciószavazásra kellene bocsátania, és a frakció egyszerű többségének, jelenleg 159 tory képviselőnek támogatnia kellene ahhoz, hogy Theresa May távozzon a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is.

Az 1922 bizottságot – olyan időszakokban, amikor a Konzervatív Párt kormányon van – azok a tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A rendkívül befolyásos testület, amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára, de hatáskörébe tartozik az esetleges vezetőváltási kezdeményezések elbírálása és a folyamat irányítása is.

Ha lesz bizalmatlansági szavazás, és azt Theresa May elveszíti, akkor mérlegelési lehetőség nélkül le kell mondania. Ha viszont megnyeri a szavazást, egy éven belül nem indítható ellene újabb bizalmatlansági kezdeményezés,

May lemondatása esetén elindulna a vezetőválasztási folyamat. A nevezéshez is szükség van a frakciólétszám legalább 15 százalékának támogatására.

Több jelölt esetén a frakció addig szavaz, amíg csak két induló marad versenyben, közülük viszont a Konzervatív Párt szavazásra jogosult tagsága választhatja meg postai voksolással az utódot.

Jacob Rees-Mogg csütörtöki sajtóértekezletén az általa alkalmasnak tartott utódjelöltek között említette Boris Johnson volt külügyminisztert, a keményvonalas tory Brexit-tábor másik frontemberét, aki a nyáron a kormány Brexit-stratégiája elleni tiltakozásként távozott tisztségéből.

Csütörtökön több alacsonyabb beosztású kormánytisztviselő mellett lemondott Dominc Raab, aki eddig a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító brit minisztériumot (DExEU) vezette. Lépését szintén azzal indokolta, hogy nem tudja “jó lelkiismerettel” támogatni a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodástervezetet.

Ugyancsak csütörtökön lemondott Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter is, hasonló indokokkal.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés