Brexit – Brit Brexit-miniszter: London nem akar nagyon hosszú halasztást

London – A brit Brexit-ügyi miniszter szerint London nem akarja az Európai Unióból való kilépésének nagyon hosszú ideig tartó halasztását, de a brit parlament hajthatatlansága miatt mégis számolni kell ennek lehetőségével.

Theresa May brit miniszterelnök a múlt héten a Brexit június 30-ig terjedő halasztását kezdeményezte.

Donald Tusk, az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács elnöke a Brexit ügyében szerda estére összehívott soron kívüli EU-csúcstalálkozó előtt azonban a határidő egy évig terjedő meghosszabbításának jóváhagyását javasolta. Tusk indoklása szerint csekély az esélye annak, hogy a londoni alsóház június 30-ig elfogadná a Brexit feltételrendszeréről szóló, eddig háromszor elutasított megállapodást, és ebben a helyzetben a rövid halasztás engedélyezése azzal kockázattal járna, hogy újabb és újabb halasztásokra, ezek jóváhagyásához újabb és újabb rendkívüli EU-csúcstalálkozókra lenne szükség.

Steve Barclay, a brit kormány Brexit-ügyi minisztere a BBC rádió szerdai hírműsorának nyilatkozva mindazonáltal kijelentette: Theresa May változatlanul június 30-ig terjedő rövid halasztást szeretne, illetve ennél hosszabb halasztás esetén biztosítani kívánja, hogy a brit EU-tagság a kijelölt végdátum előtt is megszűnhessen.

Barclay felidézte, hogy az EU-val a márciusi csúcsértekezleten elért halasztási megállapodás alapján az Egyesült Királyságnak módja lett volna május 22-én rendezett körülmények között kilépni az Európai Unióból, abban az esetben, ha a parlament március 29-ig, a Brexit eredeti határnapjáig elfogadta volna a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást.

“Nem a miniszterelnök az oka annak, hogy ma vissza kell térnünk (további halasztásért az EU-hoz), hanem a parlament, amely újból elutasította a kilépési megállapodást” – mondta a Brexit-miniszter a szerdai a BBC-műsorban, arra a kérdésre válaszolva, hogy Theresa May tisztségében maradhat-e, ha elfogadja az EU által javasolt hosszú Brexit-halasztást.

A londoni alsóház éppen márciusi 29-én szavazta le harmadszor is az EU-val novemberben kötött, 585 oldalas Brexit-megállapodást.

Ennek nyomán – a márciusi EU-csúcson kijelölt menetrend alapján – a jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha Theresa May indokait a további halasztásra az EU-csúcs szerdán elutasítja, akkor az Egyesült Királyság pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.

A konszenzusos elemzői vélemény azonban ezt a forgatókönyvet teljesen valószínűtlennek tartja.

A konzervatív párti brit kormányfő már múlt heti televíziós beszédében jelezte, hogy a Brexit további halasztására van szükség a megállapodás nélküli kilépés elkerülése végett, majd hivatalosan is kezdeményezte a június 30-ig tartó halasztást Donald Tusknak küldött levelében.

Theresa May javaslata szerint ha e határidő előtt sikerül ratifikálni a Brexit-megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.

May levele szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

A brit kormány azonban ennek ellenére e héten már megtette az első formális lépéseket a brit EP-választási részvétel jogi előkészítésére, arra az esetre, ha az Európai Unió a London által javasoltnál hosszabb Brexit-halasztásba lenne csak hajlandó beleegyezni, és ragaszkodna ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban is tartsák meg az európai parlamenti választásokat.

Ebben az esetben május 23-án lenne a brit EP-választás.

– MTI –








hirdetés