Orbán Viktor a rektori konferencia ülésén a Debreceni Egyetemen

Debrecen - Hamarosan megkezdődik a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése a Debreceni Egyetem aulájában. A termet kettéválasztották, az elülső részében kb. 150 széket helyeztek el a konferencia résztvevői számára, illetve mögöttük a sajtónak fenntartott hely van.

17:45

Az ülés 17.40-kor véget ért.

A felsőoktatási rendszer rendkívül bonyolult. A tudományos kutatás bázisa, tehetséggondozó szervezet, a jövő értelmiségének megteremtője, szakember és tudósképző – sorolta dr. Mezey Barna az ülést záró beszédében.

Nemzetközi térben működik, nemzetgazdasági vonatkozásai meghatározók, az egyik „legstratégiaibb” ágazat. Egyszerre közigazgatási, költségvetési gazdálkodó szervezet és piaci szereplő, vállalkozó és szolgáltató. Az állam akkor kezeli jól, ha tiszteletben tartja és ápolja ezt a különlegességét – hangsúlyozta a Magyar Rektori Konferencia elnöke.

– A reform a finanszírozásnál kezdődik. Az önfenntartó felsőoktatás létezik, vannak megoldások, melyek bizonyos mértékig korlátozzák a költségvetési terheket, de olyan nincs, amiből kivonul az állam, főleg Európában nem. A rektori konferencia hatástanulmányok, alapelvek, javaslatok formájában szeretne segíteni a kormánynak azon lehetőségek megteremtésében, amivel pótolhatók a kiesett források – mondta.

17:40

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde kezdetén megemlítette, hogy kicsit izgul, mert Mezey Barnánál (a rektori konferencia elnöke) már vizsgázott és nem kapott ötöst.

– Fontos művelet előtt egyeztetni kell az órákat. Nekünk egy olyan nagyszabású akcióban kell együttműködnünk, mely a felsőoktatás összetett, bonyolult, több évszázad tapasztalatait hordozó világának átalakítására irányul. A kormány óráján pedig két mutató van: a versenyképesség és szabadság, ezeket kell összehangolni – jelentette ki a miniszterelnök.

– Két éve azt tűztük ki célul, hogy Magyarország cselekvési szabadságát visszaadjuk és versenyképességét helyreállítjuk. Minél versenyképesebb az ország, annál nagyobb mozgástere, annál inkább tudja érvényesíteni saját érdekeit, és annál inkább ura saját sorsának. Ez egyenként az emberekre is érvényes – hangsúlyozta. – Magyarországnak olyan felsőoktatási rendszerre van szüksége, amely versenyképes, önállóan és felelősen gondolkodó diákokat bocsát ki.

– Abban valamennyien megegyezünk, hogy a felsőoktatást át kell alakítani. Sem saját eszmeiségének, sem a fenntarthatóság követelményeinek nem felel meg. Voltak átalakítási kísérletek (integráció, bolognai rendszer, stb.), de egyik sem hozta a kívánt eredményt, miközben nemkívánatos következményekkel jártak – mondta, megjegyezve, hogy a a rendszer annak idején nem állt készen a bolognai folyamatra, indokolatlanul gyors volt az áttérés; az átgondolatlan reformok során pedig leértékelődött a felsőoktatás presztízse. – Mindennek ellenére a magyar felsőoktatás a nemzetközi mezőnyben meglepően jól teljesít, legkiválóbb intézményeink a világ egyetemei legjobb 3-4 százalékába tartoznak.

A miniszterelnök úgy véli, az elmúlt évtizedekben a felsőoktatás „nem mindig korrekt a hallgatókkal és oktatókkal szemben”. Okaként a rossz kínálati struktúrát jelölte meg: a szülő számít arra, hogy piacképes képzésért hoz áldozatot, majd kiderül, a diploma nem sokat ér. A tanárok fizetése elmarad a nyugati bérektől és tudósként is nehezen érvényesülnek, mert több állást kell vállalniuk és sok adminisztrációs munkát végezniük.

– Az utóbbi időszak egyik tanulsága, hogy a felsőoktatás a minőségi képzés helyett a tömegképzés irányába tolódott el – emlékeztetett.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a felsőoktatás intézményei a szabad gondolkodás szigetei is, sorsuk a magyar nemzet sorsától nem választható el.

– Vége felé közeledik a második világháború utáni konszenzus arról, merre menjen a világ. A hazai felsőoktatásnak közelebb kell lépnie az emberek problémáinak megoldása felé is és nagyobb felelősséget vállalni a nemzeti érdekek biztosításáért az új Európában.

– Ésszerűbben és teljesítményhez kötöttebben kell a felsőoktatási kereteket kialakítani! Önműködő és önfenntartó pénzügyi rendszerre van szükséges. Ugyanakkor az ösztöndíjat és a közpénzt nem lehet teljesen kivenni belőle, de csak ott szabad alkalmazni, ahol nem látszik más megoldás – mondta. A diákhitel kapcsán hangsúlyozta: az a hallgató saját tanulmányának költsége. – Az önfinanszírozási rendszer arra fogja a fiatalokat ösztönözni, hogy olyan képzést válasszanak, ami lehetőséget ad az elhelyezkedésre, így a tanulmányi költség visszafizetésére. Mindez egészséges versenyt eredményez az intézmények között is. – A felsőoktatás átalakuló rendszere igazságosabb lehet: az fizet, aki részesül a képzésből, s mivel nem csak eltartott lesz, hanem önálló szereplő, aki áldozatot hoz, elvárása is lehet a főiskolával, egyetemmel szemben.

Nemzetgazdasági szempontból sem elfogadható, hogy egyes szakokon ma az adófizetők pénzéből képzünk más országok számára szakembereket – utalt az „agyelszívás”-ra. Az, hogy valaki néhány évre elmegy tapasztalatot szerezni, régi hagyomány, a kormányzat nem tekinti ellenségnek az ideiglenesen távozókat, mert mi a „vissza lehet ide térni” pártján állunk – mondta Orbán Viktor.

Egy versenyképes és szabad ország építésének egyik legfontosabb erőforrása az újjászervezett felsőoktatás lesz. A jól felkészült diplomások kritikus tömege Magyarország jövőjének záloga – összegezte.

17:30

16.15-kor bevonul a terembe az ülés vezetősége, köztük a miniszterelnök.

Dr. Fábián István rektor köszönti a résztvevőket.

Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferenica elnöke nyitja meg az ülést.

Balog Zoltán miniszter azzal kezdi mondandóját, hogy utoljára e teremben 1978-ban járt egy Cseh Tamás koncerten. Felsőoktatás és változások - alapvetően 3 szempontot kell összehangolni: a nemzeti, az egyéni és az intézményi érdekeket.

Bár látszólag utóbbi "csak" kiszolgálja az első kettőt, mégis fontos, mert ha nem veszik figyelembe, minőségi romlás jön létre. Az intézményeket szövetségessé kell tenni az átalakulásban, melynek úgy kell végbemennie, hogy a lehető legkevesebb infrastruktúrát, tudást szorítson háttérbe és a lehető legjobban hasznosítsa a rendszer előnyeit.

A potenciális diákok számára rendkívül fontos a felsőoktatáshoz való hozzáférés. Ez függvénye a hozott képességnek és a szociális helyzetnek is. Utóbbi hátrányain segít az ösztöndíjrendszer, cél, hogy szociális helyzete miatt senki ne maradjon ki - hangsúlyozza a miniszter. Ezt a célt szolgálja a diákhitel is. Mindenféle vizsgálat szerint a diploma megszerzése olyan minőségi ugrással jár a munkaerőpiacon és anyagi szempontból is, hogy jövendő státuszuk terhére lehet a diákoknak hitelezni.

Ha jól működik az állami mechanizmus, két sarokpontja van: jelzi a diploma értékét (államérdek szempontjából a keretszámok elosztásával, a diákok jelzik a maguk választásával, a piac pedig a szakemberek iránti keresletével), illetve minden szükséges információ a diákok rendlekezésére áll. A felsőoktatáson belüli mozgásokat a diákok igényei szerint nézve fontos információkat kapunk egyrészt a diákhitelek iránti keresletet vizsgálva, másrészt a diplomás pályakezdők követési rendszerében, mely utóbbi néhány év múlva elég pontos képet fog dani.

Egyéni és közösségi érdek viszonya szempontjából Balog Zoltán a szabadság és felelősség egymáshoz való viszonyát hangsúlyozta: erre a kölcsönösségre épül a közösség érdeke, a munkaadók, az állam és a nemzet oldaláról, és a képzés haszna is megoszlik, az össztársadalom és az egyén is részesül belőle. Ezen szempontokat is figyelembe kell venni a felsőoktatás finanszírozásának kérdésében.

Az önfinanszírozó felsőoktatáshoz kapcsolódik az egyetemek körüli világ, a tudomány, a kutatás-fejlesztés világa. Az állam e rendszerből nem vonulhat ki - hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a kiváló és kutató egyetemeknél szükség van többletforrásra, melyet egy minősítési rendszer alapján kaphatnak meg, e rendszer nemzetközi mérőszámokat és a nemzeti érdeket is figyelembe veszi.

Gazdasági önállóság szempontjából a kormány szándéka, hogy a kétféle finanszírozás, ami részben együtt működik, olyan viszonyba kerüljön, hoyg pontosna lehessen tudni, a költségvetésből és a külső forrásokból (gazdaság, pályázatok, stb.) érkező pénz hogyan hasznosul.

Kritikát fogalmazott meg Balog Zoltán az eu-s források felhasználása kapcsán: az elmúlt időszak stratégiai hibája, ahogyan e forrásokat a magyar felsőoktatás felé terelte. Ha megnézzük, hogy súlyos 10 millirádokból mi jött létre ami fenntartható és ésszerű - a bizonyítványunk nem túl jó - mondta.

Arra kérte a jelnlévőket, hogy tegynek javaslatokat a felsőoktatás új céljainak a meghatározásához.

Nagy nyitási lehetőségnek nevezte a külföldi diákok oktatását is.

- Programot készítünk arra, hogy a következő 10 évben a mostani 20 ezres szám megháromszorozódjon, tehát legalább 60 ezer külföldi diák tanuljon felsőoktatási intézményeinkben mondta.

Hangsúlyozta a tanítók képzésének fontosságát, mely a felsőoktatási intézményekben is sarkalatos kérdés. "Erős tanítói rendre van szükség"- idézte Eötvös Józsefet, hozzátéve, hogy a felsőoktatás reformját is e cél érdekébe állítja a kormányzat.

Végül reményét fejezte ki, hogy látszanak a közép- és hosszú távú célok is a felsőoktatás átalakítáásnak terveiben. Hosszú távon az a kérdés, hogyan lesznek az egyetemek szellemi terek, ahol megvitatja a felnövekvő nemzedék azon értéktartalmakat, melyekre Magyarország jövőjét építenék, illetve ezen értelmiségiek feladata a minőség élet képességének átadása is. E célokon dolgozzunk együtt! - kérte a jelenlévőket.

15:40

Az ülésen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár is.

15:10

Három órakor csendesen szemerkélő esőben az egyetem vezetői és néhány érdeklődő várakozott Orbán Viktorra. Hamarosan a főbejárat elé gürdül az őt szállító jármű, a vendéglátói köszöntik és bemennek az épületbe. Csendes a tér, néhány sétálgatót látni és a a kormányőrök járkálnak az egyetem épülete előtt.

Az ülés 17.40-kor véget ért.